A könyvek listája

Keresés a PDF-ekben

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeged. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeged. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 21., csütörtök

Arató Frigyes: Az Árpád-Páholy története 1870-1895

Arató Frigyes: Az Árpád-Páholy története 1870-1895

Fraternitas Mercurii Hermetis, [Miskolc], [2013], 228 oldal

ISBN: 978-615-5032-05-9

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával.

Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint. Őszinteségemben nem korlátoz az a tudatom, hogy nincs talizmánom tévedések ellenében.

Olvasgatásaim közben megelevenült előttem páholyunk 25 éves múltja, képzeletem világában láttam magam előtt elvonulni azokat, kiktől mai nemzedékünk a régi tradíciókat átvette. Felhevültem a lelkesedés tüzénél, fáztam a közönyösség hidegétől, eltűnődtem a magasra törő vágyak láttára s elszomorodtam a tehetetlen küszködés káoszától.

E képeket akarom feltárni előttetek kedves testvéreim! Szépek azok és felemelők, nem tökéletességeikkel, de mert kifejezésre jut bennük minden időben: az igaz, szép és nemes felé való törekvés.

A Könxvtárellátó recenziója

Valódi könyvritkaságot jelentetett meg a Fraternitas Mercurii Hermelis Kiadó: Arató Frigyes Az Árpád-Páholy története, 1870-1895 című, eredetileg 1895-ben megjelent munkája reprint változatát. A szabadkőműves szerző maga is az említett páholy tagja, sőt hosszú ideig annak fontos tisztségviselője, "főkalapácsosa" és hűséges krónikása volt. Így első kézből származó információk alapján, kronológiai rendben haladva vázolja fel a szabadkőműves közösség történetét, kitérve némiképp az előzményekre is, hogy az 1867-es kiegyezés után miként éledt újjá Magyarországon a mozgalom. Szó esik a páholy 1870. május 29-i megalapításáról, a kezdet nehézségeiről, a páholyélet fellendüléséről, az ún. jánosrendű és a skót rítus szövetségkötéséről és ennek hatásairól, a páholy 1872-es válságáról, majd újjászervezéséről, Berecz Antal vezetésével. Olvashatunk az újabb válságidőszakról, az 1879-es árvízről és az azt követő segélypénz-gyűjtésről, a harmadik komolyabb válságról, majd a Nyilassy Pál vezette időszak szellemi tevékenységéről, az 1888-as évről, mikor rövid időre helyiség nélkül maradtak, a zimonyi Stella Orientalis páholy megalapítását segítő tevékenységükről, végül a közösség 1895-ös állapotáról. A mű élvezhetőséget némileg rontja a kissé igénytelen kivitel, így beszerzése elsősorban azon könyvtárak számára ajánlott, amelyek nem rendelkeznek az eredeti kiadással. "www.kello.hu minden jog fenntartva"



Az első kiadás:

2011. március 29., kedd

Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010

Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010

Bába kiadó, Szeged, 2010, 128 oldal

ISBN: 978-963-9529-90-8



Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A kiadó ismertetője

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját.
A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól. A második rész sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról", a türelemről, a testvériségről és a családról.


A Könyvtárellátó recenziója

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a "profán" közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi "testvérek" (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról". Utóbbi írások némileg betekintést nyújtanak a szabadkőművesség mai helykeresésébe is. Az utolsó fejezet a társaság iránt netalán komolyabban érdeklődők számára fogalmaz meg általános gondolatokat arról, miként vélekedik a szabadkőművesség a családról, a türelemről, a testvériségről, mi a társaság viszonya valláshoz, politikához, és hogyan lehet csatlakozni. A néhány adattal záródó, szabadkőműves jelképekkel illusztrált, szép kiadvány minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlható.

2005. szeptember 1., csütörtök

Jászberényi József: Homályból a fénybe - A szabadkőművesség két útja

Jászberényi József: Homályból a fénybe - A szabadkőművesség két útja

Szeged, Szeged, 2005. szept-okt., 56-57. oldal

2005. június 6., hétfő

A világosság fiai

A világosság fiai, Szemelvények a 135 éves szegedi szabadkőművesség történetéből 1870-2005

Bába kiadó, 2005. Szeged

ISBN 963-7337-31-8

fűzött

2005. 156, [36] p.


A kiadó ismertetése

Árpád a Testvériséghez Páholy tagjainak jelmondata: „O.A.M.D.G. = Omnia ad majorem Dei gloriam", azaz: "mindent Isten nagyobb dicsőségére!”,mely ma is olvasható régi templomok és kolostorok ajtaja felett. Ennek a szellemnek továbbvivői az Árpád a Testvériséghez Páholy tagjai, akiknek életcéljuk, hogy szűkebb hazájukban feladatokat vállalva tegyenek a fejlődésért, a tisztább, szebb jövőért. A kötet írásaiból ízelítőt kaphatunk a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről egyaránt, olyan személyiségek tollából, mint Móra Ferenc, Cserzy Mihály, Gaál Endre, Vajda Ernő. Interjúkat olvashatunk Takács János és Csongor Győző főmesterekkel, rövid életrajzok mutatják be a szabadkőműves építészeket, szobrászokat, festőket.


A terjesztők ismertetése

A szegedi Árpád a Testvériséghez Szabadkõmûves Páholy megalakulásának 135. évfordulója tiszteletére jelent meg a könyv, mely a szövetség történetébe, munkájába enged bepillantást. A szabadság, testvériség, egyenlõség jegyében élõ, szeretet, hûséget, szorgalmat hirdetõ tagjai magukat a „Világosság fiainak” hívták. Jelmondatuk rövidítése: „O.A.M.D.G. = Omnia ad majorem Dei gloriam, azaz: mindent Isten nagyobb dicsõségére!” ma is olvasható régi templomok és kolostorok ajtaja felett. Ennek a szellemnek továbbvivõi az Árpád a Testvériséghez Páholy tagjai, akiknek életcéljuk, hogy szûkebb hazájukban feladatokat vállalva tegyenek a fejlõdésért, a tisztább, szebb jövõért. A kötet tulajdonképpen adalék egy késõbb megírandó történeti munkához, de írásaiból ízelítõt kaphatunk a város múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl egyaránt, olyan személyiségek tollából, mint Móra Ferenc, Cserzy Mihály, Gaál Endre, Vajda Ernő. Interjúkat olvashatunk Takács János és Csongor Győző fõmesterekkel, rövid életrajzok mutatják be a szabadkõmûves építészeket, szobrászokat, festõket.


A könyvtárellátó recenziója

A szegedi Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy megalakulásának 135. évfordulója tiszteletére jelent meg a könyv, mely a szövetség történetébe, munkájába, működésébe enged bepillantást. Az első szabadkőműves szövetség megalakulásának története az idő homályába vész, egyesek szerint nyomokban már Egyiptom Isis-papjainál megtalálható. Majd a szabadság, testvériség, egyenlőség jegyében élő, szeretetet, hűséget, szorgalmat hirdető talán legismertebb csoportosulás a qumráni esszénus közösség volt, amelynek tagjai magukat a Világosság fiainak hívták. Jelmondatuk rövidítése: O.A.M.D.G. = Omnia ad majorem Dei gloriam, azaz: mindent Isten nagyobb dicsőségére! ma is olvasható régi templomok és kolostorok ajtaja felett. Ennek a szellemnek továbbvivői az Árpád a Testvériséghez Páholy tagjai, akiknek életcéljuk, hogy szűkebb hazájukban feladatokat vállalva tegyenek a fejlődésért, a tisztább, szebb jövőért. A kötet tulajdonképpen adalék egy később megírandó történeti munkához, de írásaiból ízelítőt kaphatunk a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről egyaránt, olyan személyiségek tollából, mint Móra Ferenc, Cserzy Mihály, Dr.Gaál Endre, Dr. Vajda Ernő. Csongor Győző főmesterekkel, rövid életrajzok mutatják be a szabadkőműves építészeket, szobrászokat, festőket. Az egyes szemelvényeket jegyzetek egészítik ki. A kötet végén található egy válogatott bibliográfia a szabadkőművességről, a Páholy tagjainak névsora, és az elmúlt 135 esztendő dokumentumainak fotói is színesítik a könyvet.

Előszó
Ez a könyv nem a szabadkőműveseknek készült. Ugyanakkor nem kíván, - mint annyi más "kitárulkozó" - ismertetővé válni, de szeretné az olvasó számára bemutatni a szabadkőművesek között munkálkodók eszmeiségét és tevékenységét. A könyv címében azért viseli "szemelvények" kifejezést, mert valójában néhány kiragadott írással kívánja láttatni a múltat, a jelent és a jövőt. Lehetővé teszi, a kívülállók számára is a már többször betiltott, sokszor megszólt és mégis a szabad emberekért kiálló, a bölcsességet, erőt és szépséget, a tökéletesség felé törekvő közösségi és egyéni élmények bemutatását. A ma is folyamatosan működő szabadkőműves közösségek (páholyok) közül hazánkban másodikként alakult meg az Árpád a Testvériséghez szegedi páholy, amely most ünnepli életrekelésének 135. évfordulóját.


Tartalom

Móra Ferenc: Láncban 5
Előszó 6
A világosság 7
Írások a Cserzy-hagyatékból 16
Előszó helyett 17
A szegedi szkv szerepe a forradalom előkészítésében 34
A magyar szabadkőművesség két irányzata 37
Móra Ferenc és a szabadkőműves mozgalom 40
A szabadkőműves Móra 53
Feloszlatási határozat 90
Hetvenöt éve a királyi művészet szolgálatában 91
A mi páncélunk az olthatatlan emberszeretet 97
Szolgálni a hazát, az emberséget, az emberiséget 102
Jóhírű, szabad férfiak lánca 103
Földműves lakosságunk bajai 105
A Szabadkőművesség újjászületése 111
Szabadkőművesek Szegeden 118
A szegedi "Árpád a Testvériséghez" páholy rövid története 119
Egy bölcseleti intézmény 121
Tökéletesség és boldogság 123
Szegedi érintettségű szabadkőműves építészek, szobrászok, festők 128
Tallózás a Kelet számaiból - 1911-1913 136
Szabadkőműves bibliográfia 142
Árpád A testvériséghez Páholy névsora 1870-1920 144
Dokumentumok 135 év történetéből 157

2003. június 6., péntek

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása

Heraldika, Budapest, 2003.

Magyarországon is, mint minden más országban évszázadok óta kiterjedt besúgói hálózat működött. Korszakonként változott, hogy kiket figyeltek meg, miért, hogyan és főleg milyen következményekkel. A szabadkőművesek minden esetben hozzátartoztak a megfigyeltek csoportjához.

Berényi Zsuzsanna Ágnes a szabadkőművesség szakavatott kutatója a Történeti Hivatalban bukkant rá egy igen „izgalmas” iratcsomóra amely a szegedi szabadkőműves Dr. Csongor Győző orvos és az „Árpád a testvériséghez” páholy tevékenységének megfigyelési iratait tartalmazta. E kötet magyarázó szövegekkel ellátva tartalmazza az iratokat, amelyek bepillantást engednek a besúgók módszereibe. Ez az iratanyag példa arra a kiszolgáltatottságra, amellyel a hatalom által kiválasztott „megbízhatatlan”-nak minősített célszemélyeknek szembesülnie kellett.



Előszó

Régóta tudjuk, hogy más országokhoz hasonlóan Magyarországon is évszázadok óta kiterjedt besúgói hálózat működött. Korszakonként változott, hogy kiket figyeltek meg, miért, hogyan és főleg milyen következményekkel. A szabadkőművesek csaknem minden esetben hozzátartoztak a megfigyeltek csoportjához. Minden önkényuralmi rendszer szemében szálka volt szabad gondolkozásuk, függetlenségük, önállóságuk. Az egyes páholyokról készült megfigyelésekről a Magyar Országos Levéltár gazdag iratanyaggal rendelkezik a XX. századból. Ezt tettem közzé 2001. júniusában a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával a Magyar Országos Levéltár kiadásában. "Iratok a magyar szabadkőművesség történetéhez, 1918-1950" címen.

Tartalom

Bevezető 3
Történelmi előzmények 5
A szegedi szabadkőművesség általános története 6
A BM III/III. osztályának néhány módszere 28
A betiltott szegedi szabadkőművesség megfigyelése 34
Szeged szürke eminenciása 94
Kapcsolat a szegedi és a torontói magyar szabadkőművesség között 255
Időrendi táblázat a szabadkőművességhez 274
A magyar szabadkőművesség történetének néhány állomása 287
Időrendi táblázatokhoz tartozó források 306
Jegyzetek 308
A felhasznált irodalomjegyzék 311


A Könyvtárellátó recenziója:

A szerző kötetében a szegedi szabadkőműves páholy történetét, ezen belül is elsősorban a múlt század második felének illegalitási időszakát kívánja felvázolni a Történeti Hivatalban fennmaradt megfigyelési iratok felhasználásával. Elsőként a szegedi páholy 1870-es megalapítását és későbbi tevékenységét dokumentáló iratok kerülnek ismertetésre, elsősorban a többszöri betiltás és törvényen kívül helyezés időszakaiban készült titkosszolgálati megfigyelések és a besúgói jelentések alapján. A kötet második felében a II. világháborút követő időszak egyik szegedi szabadkőműves vezéregyénisége, Csongor Győző életéről, tevékenységéről készült, a 70-es évekig vezetett akták tartalma kerül bemutatásra. A dokumentumok és magánlevelek szövegeit a szerző kommentárjai mellett fekete-fehér megfigyelési fotók, iratok, akták másolatai és mikrofilmre vett 'bizonyítékok' kísérik. Ezek nem csupán szemléletesebbé teszik a kiadványt, de betekintést nyújtanak a nyomozati szervek, besúgók gondolkodásmódjába, módszereibe is. A szabadkőművesség általános és magyarországi történeti kronológiájával, irodalomjegyzékkel, jegyzetekkel és névmutatóval záródó kiadvány szakkönyvtárak és helytörténeti gyűjtemények mellett nagyobb közkönyvtárak részére is ajánlható.


Terjedelem: 314 oldal – ragasztókötéses

Kapcsolódik Péter László: Egy politikai nyomozóról című cikkéhez:

http://szkp4.blogspot.com/2005/01/peter-laszlo-egy-politikai-nyomozorol.html

2002. június 1., szombat

Sastoll, 1. szám

-: Sastoll, 1. szám

Balló István írásai

Sas páholy kiadványa, Budapest, 2002., 32 oldal

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek


Tartalom

Egy új sorozat elé 1

Balló István emlékszám 2

Szeged város ipari jövője 3

Settembrini és Thomas Mann 10

Az Árpád páholyról 17

Feladataink 28

1990. június 6., szerda

Banner János: Békés-Kolozsvár-Jászberény-Szeged, Banner János emlékiratai 1945-ig

Banner János: Békés-Kolozsvár-Jászberény-Szeged, Banner János emlékiratai 1945-ig

Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból

Békés Megyei Levéltár, Békéscsaba, 1990., 201 oldal




Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/1991/01/egy-regeszprofesszor-emlekiratai-mora.html

1970. január 2., péntek

Népszerű könyvek

Blogarchívum