Aczél Gáspár: A szabadkőművesség titkai

Aczél Gáspár: A szabadkőművesség titkai

Hermit Könyvkiadó, Miskolc, 2017, 238 oldal

ISBN: 978 615 5032 18 9

Abafi Lajos: A szabadkőművesség és az uralkodóház

Abafi Lajos: A szabadkőművesség és az uralkodóház

Hermit Könyvkiadó, [Miskolc], 2011, 81 oldal
ISBN: 9786155032066

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A szabadkőművességhez nemcsak olyan szellemi hősök, mint Goethe, Voltaire, Franklin, Lessing, Puskin, Wieland és Kazinczy, nemcsak művészek mint Mozart és Hayden, nemcsak hősök mint Washington, Lafayette és Poniatovsky, nemcsak államférfiak mint Kaunitz, Pálffy Károly és Széchenyi Ferenc tartoztak, hanem fejedelmek is, mint nagy Frigyes porosz király, I. Vilmos német császár, a svéd és szász királyok, valamint braunschweigi, hesseni és angol fejedelmek és hercegek stb.

A 18. századi hazai szabadkőművesség legfáradhatatlanabb kutatója volt Abafi Lajos. Miután lehetőséget kapott arra, hogy a dégi Festetics-kastély levéltárának szabadkőműves anyagát feldolgozza, megírta a Habsburg-monarchiabeli és a magyarországi szabadkőművesség kezdeti, 18. századi fénykorának történetét. Túlnyomórészt e kutatásain alapul a jelen kis műve is, amelyben a Habsburg uralkodók és a páholyok kapcsolatrendszerét mutatja be számos forrást idézve.

A Könyvtárellátó recenziója:

A 18. századi hazai szabadkőművesség legfáradhatatlanabb kutatója volt Abafi Lajos. Miután lehetőséget kapott arra, hogy a dégi Festetics-kastély levéltárának szabadkőműves anyagát feldolgozza, megírta a Habsburg-monarchiabeli és a magyarországi szabadkőművesség kezdeti, 18. századi fénykorának történetét. Túlnyomórészt e kutatásain alapul a jelen kis műve is, amelyben a Habsburg uralkodók és a páholyok kapcsolatrendszerét mutatja be számos forrást idézve. E kérdéskör bonyolultságát mutatja, hogy bár a felvilágosult abszolutizmus törekvései több helyen találkoztak a szabadkőművesség eszméivel, a katolikus Habsburgok mindig rajta tartották gyanakvó tekintetüket a páholyokon. A pápai átkot tartalmazó 1738-as bullát pl. a birodalomban nem hirdették ki (így nem is volt érvényes a kánonjog szerint), mivel Mária Terézia férjét, Ferenc császárt is érintette volna. II. József részben támaszkodott a jozefinista kőművesekre, másrészt szigorúan korlátozta működésüket, míg II. Ferenc, a Martinovics-összeesküvés után (a páholyok vélt, illetve részint valós érintettsége miatt) 1795-ben betiltotta működésüket. Abafi munkáját így summázza könyve utolsó mondatában: "Az idők szelleme () fényesen igazolta, hogy az a fejedelem uralkodik legszerencsésebben, a kit szabad és művelt nemzet szeretete vesz körül, mint a mesebeli tündérkirályt a gyémánt bástya." A témakör iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlható a kiadvány igen alacsony könyvészeti színvonala ellenére.


Az eredeti kiadás: http://szkp2.blogspot.com/1970/01/abafi-lajos-szabadkomuvesseg-es-az.html

Az eredeti kiadás olvasható: http://mtdaportal.extra.hu/books/abafi_lajos_a_szabadkomuvesseg_es_az_uralkodohaz.pdf

Abafi Lajos - A szabadkőművesség és az uralkodóház

Mentor [Donoval János]: A szabadkőművesség

Mentor [Donoval János] A szabadkőművesség

Fraternitas Mercurii Hermetis Kiadó, [Miskolc], 2011, 46 oldal

ISBN: 9786155032035

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A varázsszó elhangzott . . . és a műhelyek haldokló testébe élet szállott újra! A tétlen kezek megmozdultak: mert volt immáron munka ... És megmozdultak a világon mindenütt. Az első nagypáholy, mely a többi angol műhely irányításának és vezetésének jogát követelte magának, csakhamar örömmel látta, hogy az elhintett magból gazdag vetés kél ki. Az eszme gyorsan röpült át, a szigetországot elkülönítő tengeren és mindenütt ujjongva fogadták, mert az emberi lelkek szomjazták. Soha alkalmasabb időben nem pattanhatott volna ki, mint a XVIII. században. Angliában az egyház és a polgárság lerázta bilincseit. A deizmus az ész hatalmára irányította a figyelmet. A szabadság eszméjét tudósok, filozófusok és népírók egyforma lelkesedéssel hirdették. A lelkek titkos vágyakkal teltek meg, a szíveket epedés szállotta meg, az elnyomottak méltóságuk tudatára ébredtek és haragosan rázták láncaikat. A kőművesek műhelyeiben pedig az egyenlőséget, az egész emberiség testvériségét, a szeretetet, a világosságot hirdették. Ε szerint ott már megvalósult, ami künn csak bizonytalan vágy, ami a páholyok ajtóin kívül csak halovány álomkép.

A Könyvtárellátó recenziója:

A száz évvel ezelőtti könyv a szabadkőművesség eredetét, történetét, eszmeiségét fogalmazza meg a korabeli nagyközönség számára. Az 1910-ben Várnay és Fia kiadójánál megjelent ismeretterjesztő munka könyvészetileg hiányos, tipográfiájában a régies szerkesztést hozza. A szerzőre vonatkozó bővebb információk és a mű keletkezését megvilágító elő- vagy utószó nagyon hiányoznak a még tartalomjegyzékkel sem bíró kiadványból. A három fejezet utolsó tagja a mozgalom hazai jövőjével foglalkozik. Későbbi történelmünk fényében érdekes megfogalmazással találkozhatunk: "A bölcselkedés, a jótékonykodás csöndes munkája után, mely kissé kényelmessé tette, nyílt küzdőtéren csap im össze ellenségeivel És mert az elzárt műhelyekből kilép az életbe, a haladás és fejlődés minden barátja támogatja majd. A kérges kezű munkás épen úgy, mint a tudomány csöndes embere. Mindenki, aki egy gazdagabb, műveltebb, boldogabb Magyarországról álmodik". A régies nyelvezetű írás leginkább történeti értékkel rendelkezik.


Az eredeti kiadás: http://szkp2.blogspot.com/1970/01/mentor-szabadkomuvesseg.html

Az eredeti kiadás olvasható: http://mtdaportal.extra.hu/books/mentor_a_szabadkomivesseg.pdf

 Mentor - A szabadkőművesség

Arató Frigyes: A szabadkőművesség

Arató Frigyes: A szabadkőművesség

Hermit Könyvkiadó, , 2011, oldal

ISBN: 9786155032028

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

Magyar irodalmunk szabadkőműves munkákban elég szegényes. A megjelent művek nagy része, valamint a »Kelet« hivatalos közlöny a páholyok tagjainak körére van korlátozva. A szövetségen kívül állók számára írt egy-egy kisebb terjedelmű füzet leginkább azok részére szolgál tájékoztatóul, akik a páholyokba belépni kívánkoznak. A szabadkőművesség ellenségei által szerkesztett irányzatos munkák meg annyira telítve vannak tájékozatlansággal és naivitással, hogy szót sem érdemelnek.
Bármi legyen valakinek a szabadkőművesség felől alkotott véleménye, barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy a szövetség, a XVIII. és XIX. században, úgy tagjainak nagy száma, mint kiválósága által, továbbá bölcseleti, erkölcsi és progresszív irányzatánál fogva is, az általános művelődés és haladás tényezői közé emelkedett.


Az eredeti kiadás olvasható: http://mtdaportal.extra.hu/books/arato_frigyes_a_szabadkomuvesseg.pdf

Arató Frigyes - A szabadkőművesség

Westcott, William Wynn: A számok okkult ereje

Westcott, William Wynn: A számok okkult ereje
ford.: Tamás Csaba 

Hermit, [Miskolc], [2008], 150 oldal

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A számok szoros összefüggésben vannak az ember életével, de az egész emberi történettel is. Először titkos, okkult tanítások részeként jelenik meg, de jelen van a mitológiában, a mesékben, a kabbala numerikus rendszerében és az emberi sors fordulóiban, valamint a különböző életszakaszok változásánál is fellelhető.
„A számok kulcsok a kozmogónia ősi nézeteihez – annak legtágabb értelmében, mind szellemi, mind fizikai szempontból, a jelenlegi emberi faj evolúciójának céljával; a vallási miszticizmus minden egyes rendszere számokon alapszik. A számok szentsége a Nagy Első Okkal, az Eggyel, kezdődik, és csupán a semmivel, avagy nullával – a végtelen és határtalan univerzum szimbólumával – végződik.” – írja H. P. Blavatsky: A leplezetlen Ízisz című könyvében.
„Minden szám. A szám minden dolog alapja. A jelenben kell látnod a jövőt.” – Püthagorasz.


A Könyvtárellátó recenziója:

A századforduló neves ezoterikus írója a számok okkult erejét a püthagoreus számmisztika, az erre alapozott európai numerológia, a kabbala, az asztrológia és a keleti ezoterikus tanítások keresztmetszetében fejti ki. Könyve elején röviden bemutatja a számokról alkotott püthagoreus elképzeléseket, akárcsak a kabbalista számfelfogást, a héber betűkhöz kötődő számokat és értelmezéseket, majd sorra veszi a számokhoz kötődő misztikus elképzeléseket, a rájuk vonatkozó bibliai, talmudi, gnosztikus utalásokat, a szabadkőműves és rózsakeresztes beavatási rituálé vonatkozásait 1-től 13-ig külön-külön fejezetben, illetve a további nagyobb számokat összefoglalóan. Westcott tulajdonképpen mindent összeszedegetett, amit a számok ezoterikus jelentései kapcsán tudni érdemes. És hogy valódi beavatott vezeti be az olvasót a témába, arra nézve álljon itt a 11-es számról írt fejtegetésének egy részlete, figyelemmel 2001. szeptember 11-re: Ez láthatólag egy minden nép körében rossz hírű szám volt. A kabbalisták a Dekád tökéletességével állították szembe, és ahogyan a sephirotikus szám minden jó dolog formája, úgy a tizenegy az esszenciája mindennek, ami bűnös, káros és tökéletlen. A Tíz Sephirah-val állították szembe a Tizenegy Idegenkedő Sephirah-t, a pusztítás, erőszak, vereség és halál szimbólumait. A legrégebbi tarot kártyák esetén a villám által sújtott Torony nevezetű, XVI számú adun az egyik oldalon a Tíz Isteni Szephirah, a másikon a Tizenegy Idegenkedő Sephirah látható; a modernebb tarot kártyák sokkal egyszerűbbek. Az 1890-es angol nyelvű kiadáson alapuló kötet könyvészeti szempontból nem elsőrangú, ettől függetlenül érdemes a számmisztika iránt érdeklődőknek ajánlani.

Lévi, Eliphas: A ragyogás könyve, A Tarot, a Kabbala, a Számmágia és a Szabadkőművesség belső misztériumai

Lévi, Eliphas: A ragyogás könyve, A Tarot, a Kabbala, a Számmágia és a Szabadkőművesség belső misztériumai

Hermit Könyvkiadó, [Miskolc], [2006], 152 oldal

A test és a lélek szövetsége a fény és az árnyék házassága. A csillagok kilélegzik fényes lelküket és egymáshoz vonzzák fényességüket. A föld lelke, a gravitáció kikerülhetetlen törvényeinek foglya megszabadul az elkülönülés réven, áttör az áldozati ösztönökön, és eljut az emberi értelemig. E lélek bebörtönzött része néma, de írásban megőrzi a természet titkait, a szabad rész nem tudja elolvasni ezt a baljós írást anélkül, hogy azonnal el ne vesztené a szabadságát. Az ember nem jut el a néma vegetatív szemlélődéstől a szabad élő gondolatig, kivéve, ha megváltoztatja az érzékszerveit és a környezetét. Ebből származik a feledékenység, amely a születés és még szörnyűbb előérzeteink bizonytalan emlékeinek velejárója, amelyek mindig hasonlítanak révületeink és álmaink vízióira.

Cím: A ragyogás könyve
Alcím: [bevezetés a hermetikus hagyományba]
Szerző: Constant, Alphonse Louis (1810-1875)
Egyéb szerző: Kozma Mihály (ford.) - Kássa László (1959-) (ford.)
Tárgyszó: Kabbala, okkultizmus
ISBN: 963-9654-03-5
Kiadás: [Miskolc],Hermit,[2006]
Egyéb: 150 p.
21 cm

Wirth, Oswald: A tarot

Wirth, Oswald: A tarot

Mitológiája-mágiája-ezotériája

Fordító: Vasas Xenodiké

Hermit Könyvkiadó, Miskolc, [2004], 248 oldal

ISBN-szám: 963-9231-77-0
Kötéstípus: Fűzött kemény papírkötés



Tartalon

...
A Tarot szabadkőműves egyezései 193-196
...
Rózsakereszt és szabadkőművesség 236-237
...

Winckelmann, Joachim: A beavatottak Tarotja

Winckelmann, Joachim: A beavatottak Tarotja

Fordító: Dr. Kássa László

Hermit Könyvkiadó, 2003, 116 oldal

ISBN-szám: 963-9231-37-1
Kötéstípus: Ragasztott papírkötés



Tartalom
...
A szabadkőművesek tarotja 54-57
...