Márton László szerk.:
Iskolája az emberi szívnek, A szabadkőműves irodalom antológiája
Pallas Kiadó,
Budapest,
2009,
277 oldal
Bibliográfiai forrás:
http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=10581
Tartalom:
A szépirodalom a maga eszközeivel, versekkel, elbeszélésekkel, dráma- és regényrészletekkel, levelekkel hatásosabban eleveníti meg a szabadkőműves mozgalom lényegét, mint számtalan filozófiai vagy történelmi értekezés. Ez a könyv nélkülözhetetlen tájékozódási pont mindazoknak, akik a felvilágosodás, a reformkor vagy a Nyugat-nemzedék szellemisége iránt érdeklődnek. Az elmúlt három évszázad irodalmával és a szabadkőművesség történetével középiskolai- egyetemi szinten foglalkozók pedig kézikönyvként használhatják. Az antológia időrendben mutatja be harminc szerző ötvenkét írását, az első, középkori költeménytől napjainkig. A szemelvényeket a szerzők pályafutását, műveit ismertető jegyzetek és arcképek kísérik. A kötet szerkesztője, Márton László író Franciaországban ismerkedett meg a szabadkőművességgel, hazatérése után jelentős szerepet vállalt a mozgalom újraindításában.
A kötet szerzői:
Regius költemény,Voltaire Robert Burns Bárótzi Sándor Kazinczy Ferenc Batsányi János Pálóczi Horváth Ádám Kármán József Johann Wolfgang Goethe Emanuel Schikaneder Wolfgang Amadeus Mozart Claude Joseph Rouget de Lisle Verseghy Ferenc Gotthold Ephraim Lessing Giacomo Giovanni Casanova Lev Nyikolajevics Tolsztoj Gérard de Nerval Nikosz Kazantzakisz Rudyard Kipling Ady Endre Karinthy Frigyes Dutka Ákos Kosztolányi Dezső Móra Ferenc Szenteleky Kornél Sir Arthur Conan Doyle Benedek Elek Benedek Marcell Kassák Lajos Jean Verdun Zalán Tibor Petőcz András
A Pesti Műsor ismertetése
Márton László (szerk)
Iskolája emberi szívnek
2009-14. szám / GZS
A szabadkőműves irodalom antológiája
A szabadkőművességet övező titkok egyrészt mindig is sok gyanakvó,
összeesküvés-elméletet szimatoló, rosszindulatú találgatásokat szültek,
másrészt kitermelték a parodisztikus, gúnyolódó, hókuszpókuszoló
gittegyletet sejtető értelmezéseket
is. A Márton László értő kezével összeszerkesztett antológiából
sem
fogja senki megtudni a titkot. Pedig a könyv az első ismert
szabadkőműves szabálygyűjteménytől, a XIV. század végén leírt
Regius-költeménytől kezdve sorra vesz félszáz, a titkos testvériséghez
valamilyen módon kapcsolódó, nagyrészt szépirodalmi alkotást, a hat
évszázad minden korszakából, minden országából. A szövegekhez
kapcsolódóan egy-egy végtelenül sajátos nézőpontú életrajzot is
olvashatunk az adott szerzőről, leginkább a szabadkőművességhez való
viszonyát (illetve néhány esetben épp annak hiányát) emelve ki. A
szerkesztő által jegyzett kísérőszövegek sokszor nyelvileg is suták, és
nehezen találják az egyensúlyt az alapműveltségbe tartozó információk és
a csak a téma szakirodalmát kutatók számára jelentős tények között –
ezzel együtt sok izgalmas, felismerésszerű élményt adó gondolatot
tartalmaznak. A zavarba ejtően trükkös borítót leszámítva az
illusztrációk nem nagyon sikerültek. A kötet erénye az eddig magyarul
nem hozzáférhető szövegek közlése, még ha néha nem a legmagasabb
színvonalú tolmácsolásban jelennek is meg ezek a mondatok. Az antológia
több mint felerészben magyar szerzők szövegeinek gyűjteménye – ez a
gazdagság lehetővé teszi, hogy a mai napig is aktív magyarországi
szabadkőművesség történetét, legalábbis fő vonalaiban, megismerhessük.
Lenyűgözően érdekes, hogy ugyanazok a szimbólumok, kérdések, ősi
motívumok hogyan jelennek meg a középkortól kezdve egészen napjainkig,
Amerikától Görögországon át Oroszországig, versben, levélben, drámában,
rémregényben, szépirodalmilag önmagukban is maradandó és kevéssé értékes
szövegekben. „Azok pedig, akiket csak a kíváncsiság visz a kőművesek
közé, csalódni fognak, mert akár ötven évig is járhatnak közéjük, de a
testvériség titkát mégsem lelhetik meg.” Ezzel együtt, aki az antológia
végére ér, valamit mégis megérez ennek az évezredes titoknak a
vonzerejéből.
Pallas Kiadó
277 oldal, 2900 Ft
Kritika (3,5)
A Könyvtárellátó ismertetése
Az ízléses kialakítású antológia a szabadkőműves irodalomból nyújt ízelítőt. Az időrendet követő összeállítás a szerkesztő, Márton László bevezetője után a 14-15. század fordulóján keletkezett híres Regius kézirat legfontosabb részével, a kőművesek magaviseletét szabályozó, tizenöt, rímes alexandrinusokba szedett cikkelyből álló és a modern szabadkőműves alkotmány alapját képező ún. Ősi kötelmekkel kezdődik. Ezt követően olyan neves szabadkőműves szerzők írásai, szövegrészletei sorakoznak, akik a mozgalom céljait, szellemiségét vagy hétköznapjait foglalták versbe, illetőleg prózába, fogalmazták meg levélben vagy drámában a 18. századtól, azaz a modern, szimbolikus szabadkőművesség megszületésétől kezdve egészen máig (a gyűjteményből sajnos kimaradtak az olasz, spanyol, illetve latin-amerikai szerzők): Voltaire, Robert Burns, Goethe, Emanuel Schikaneder (mellette Mozart, tőlük a szabadkőműves opera, A varázsfuvola részlete olvasható), Claude Joseph Rouget de Lisle (szintén közös fejezetben Verseghyvel, nevük alatt A marsziliai ének áll), Lessing, Casanova, Tolsztoj, Nerval, Kazantzakisz, Kipling, Sir Arthur Conan Doyle, illetve a kortárs francia író, Jean Verdun. Az itthon többször betiltott mozgalom magyar irodalmát elsősorban a felvilágosodás kora, illetve a múlt századforduló jeles alkotói képviselik, Bárótzi, Kazinczy, Batsányi, Pálóczi Horváth Ádám, Kármán József, illetve Ady, Karinthy, Dutka Ákos, Kosztolányi, Móra, Benedek Elek és Benedek Marcell, illetve Kassák Lajos, de olvasható még a gyűjteményben két kortárs alkotó, Zalán Tibor és Petőcz András egy-egy írása is. Az egyes fejezetekhez az összeállító írt egy-egy oldalas életrajzot, melyek kiegészülnek Zsák Árpád illusztrációival. A mozgalom lényegét a szépirodalom speciális eszközeivel érzékeltető kiadványt érdemes minden nagyobb könyvtárba beszerezni, tekintettel a téma iránt újabban megnövekedett érdeklődésre.
Kapcsolódó program:
http://szkp1.blogspot.com/2009/04/eloadas-konyvbemutato-marton-laszlo.html
Bejegyzések
