A könyvek listája

Keresés a PDF-ekben

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Raffay Ernő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Raffay Ernő. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. október 31., péntek

Raffay Ernő: Szabadkőműves zsoldban

Raffay Ernő: Szabadkőműves zsoldban

Kárpátia Stúdió, Budapest, 2014, 364 oldal

ISBN: 9786155374128


Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek


Ady Endre és a szabadkőművesség II. (1905-1908) Raffay Ernő korábbi könyveiben már vizsgálta a magyarországi szabadkőművesség Trianon előtti történetét, célrendszerét. Rámutatott, hogy a szervezet - amelynek legharciasabb, legaktívabb és egyre erősödő radikális tagjai, illetve páholyai a keresztény magyar nemzetállam megdöntését akarták elérni - előszeretettel alkalmazta a közvélemény, az értelmiség titkos befolyásolásának különféle módszereit. Ady Endre hírlapírói tevékenységének elemzése azért fontos, mert egyrészt prózai munkássága nem része a kialakított Ady-képnek, másrészt megvilágítja a folyamatot, amelynek során a tehetséges, tragikus sorsú költő szellemi és erkölcsi béklyóba kényszerült, majd a pénz reményében, ám meggyőződésből is, az országrontó erők és személyek zsoldjába állt. Napjaink eszmei-politikai folyamatainak megértése szempontjából is jelentőséggel bír, hogyan ítéljük meg Ady Endre sorsát, életét és munkásságát - valamint a korszakot, amelyben élt, és amely a Magyar Királyság megsemmisítéséhez vezetett. A szerző Ady Endre és a szabadkőművesség viszonyát taglaló könyvei közül ez a második, az első Szabadkőműves béklyóban címmel jelent meg 2013-ban.

2013. május 17., péntek

Raffay Ernő: Szabadkőműves béklyóban, Ady Endre és a szabadkőművesség I. (1899-1905)

Raffay Ernő: Szabadkőműves béklyóban, Ady Endre és a szabadkőművesség I. (1899-1905)

Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest, 2013, 280 oldal

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

Eddig megjelent három, a magyarországi szabadkőművességgel foglalkozó könyve után Raffay Ernő ezúttal a költőóriás Ady Endre publicisztikáját veti össze a szabadkőműves páholyok levéltárban fennmaradt irataival, részletesen feltárva azon körülményeket is, melyeknek következtében Ady teljesen azonosult a baloldali radikálisok nézeteivel.



A Könyvtárellátó recenziója:

RECENZIÓ

A szerző és kötet közös erénye a konzervatív felfogásnak, illetve a vállalkozás végcéljának a Trianon előtti állapotok helyreállításának felvállalása. Az olvasó ezáltal tudja, milyen írói attitűdre számíthat az Ady szellemi fejlődését szokatlan megvilágításba helyező, ám egyszersmind magyar és európai korrajznak is szánt könyvben. A szerző a zseniális költő és (szerinte) gyönge újságíró életének állomásai szerint tagolja művét három nagy fejezetre: Nagyvárad, Ady megrontója; Párizs, a szabadkőművesség fővárosa; Budapest, a bűnös város. S miközben bemutatja olvasóinak a keresztapákat és keresztanyákat akiket Ady szellemi, illetve testi és lelki megfertőzésével vádol. A keresztapák kiléte kétségtelen: emberileg kevés kivételtől eltekintve züllött alakok, politikai beállítottságukat tekintve baloldaliak, akiknek kellett valaki, aki magyarként előkészíti a terepet a magyarországi zsidóság addiginál is nagyobb tér-, sőt honfoglalására amiként a keresztanyák esetében is előre kell bocsátanunk, hogy Ady életében különleges szerepe van () zsidó nemzetiségű nőknek is. A szerző a nacionalizmus összekötését is felrója főhősének a klerikalizmussal és az antiszemitizmussal mondván, ezzel szélesre bővíti gyűlöletszótárát , ám a nagyváradi korszakról írva egyazon mondatba kerül nála szellemi rombolás, balra sodródás, gyógyíthatatlan betegség, alkoholizmus és erkölcsi gátlástalanság. Raffay Ernő munkája mindazonáltal alapos kutatómunka eredménye, mely a már valamelyes (irodalom)történeti ismeretekkel és oldalfüggetlen, kritikai szemlélettel rendelkező olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"



Kapcsolódó link: http://www.magyarmenedek.com/products/8751/Szabadkomuves_beklyoban_-_Raffay_Erno.htm

2012. november 30., péntek

Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség

Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség, Jászi Oszkár és a Martinovics páholy államellenes tevékenysége 1908-1914

Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest, 2012, oldal

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek


Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kézben az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.

A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.

A Könyvtárellátó recenziója:

RECENZIÓ

Raffay Ernő új könyvében tovább ismerteti a dualista Magyarországon működő szabadkőművesek tevékenységével kapcsolatos kutatási eredményeit. A témát feldolgozó könyvéből (Szabadkőművesek Trianon előtt; 201103003) már világosan kiderült alapkoncepciója szerint a trianoni országvesztés legfőbb okozói a páholyokban térnyerő radikálisok voltak, akik az itt kifejtett tevékenységükkel tudatosan rombolták, "bomlasztották" a történelmi Magyarországot. Munkáját az 1920-as betiltáskor lefoglalt hatalmas szabadkőműves levéltári anyagra alapozza, amelynek irataiból hosszan és bőven idézve ismertet meg a páholyokban zajlott egyesületi élettel, előadásokban, újságcikkekben kifejtett ideológiai, politikai vitákkal. Az 1906 és 1912 közötti időszakeseményeit feldolgozó könyv egy korábbi munkája (Harcoló szabadkőművesség, Budapest, Kárpátia Stúdió, 2011) közvetlen folytatásaként a budapesti Democratia és az abból 1908-ban kiváló Martinovics-páhollyal foglakozik, amely a Jászi Oszkár köré szerveződő, a progresszió mellett síkra szálló értelmiségiek gyűjtőhelyévé vált. A szerző ugyan erősen túldimenzionálja a hazai szabadkőművesség és az itt is szerepet vállaló asszimilált zsidó értelmiségiek tényleges hatását a korabeli társadalmi folyamatokra, de számos érdekességgel gazdagítja a korabeli közéleti küzdelmekről való ismereteinket. "www.kello.hu minden jog fenntartva"

2011. október 10., hétfő

Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség

Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség

Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest, 2011., 298 oldal

ISBN: 9789638929143

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek


Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen címmel október 24-én megjelent Raffay Ernő történész új könyve, amely újabb egyedi információkat közöl a titkosan működő szervezetről.

Szabadkőműves témakörben és a monarchiabeli Magyarország századforduló környéki történelmét tekintve is kiemelkedő jelentőségű kiadvány látott napvilágot, a magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakából ismerteket átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogyan alakul át az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így addig soha nem látott támadással próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2011/10/harcolo-szabadkomuvesseg-megjelent-raffay-erno-uj-konyve/


Leírás: RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, 1948. -) jobboldali politikus és történész. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem - Kelet-Európa története szakon. 1977-1993-ig a JATE történész oktatója volt, (gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens). 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. Szakterülete Erdély és a román-magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története.
*
A magyar történelem XIX. század végi és XX.. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című 2011-ben kiadott új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet.

Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt.

Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában.

A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása. A benne foglalt ismeretanyag az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

• A MAGYARORSZÁGI SZABADKŐMŰVESSÉG A 19 - 20. SZÁZAD FORDULÓJÁN: (A szervezet működése; A szabadkőművesség szerkezete, páholy- és taglétszáma; Szervezett akció a vallás és az egyházak ellen;)

• A RADIKÁLIS FORDULAT ELŐKÉSZÍTÉSE: (Magyarország helyzete, amelyben a változás elkezdődött; A radikális változások megindulása az egyes páholyokban; Az egyházpolitikai küzdelmek és a szabadkőművesség;)

• NAGYVÁRAD, A RADIKÁLIS SZABAD­KŐMŰVESSÉG BÖLCSŐJE: (A László király páholy megalapítása; A svéd és óporosz nagypáholyok ellen /Berkovits testvér zsidókérdést csinál, Méltó válasz Neuschlosz testvértől a vádaskodásokra/; A Romániából menekült zsidók megsegítése; A magyarországi társadalom gyökeres átalakításának tervezete /A Társadalmi program célrendszere, Viták és változások - a belső válság kezdete, Gelléri testvér a „felekezetieskedő hülyeség apostolairól”, A nagyváradi „ízléstelenség” a Szövetségtanács előtt/; Új nagyváradi harci módszer - a szabadkőműves vándorgyűlések; /„Gyűlölködő keresztények” és szerető szívű szabadkőművesek, Vándorgyűlések - harcoló szabadkőművesség a „katolikus butítás” ellen, Az első vándorgyűlés - harc a „klerikális vérivó szörnyeteg” ellen, Vita a vándorgyűlés körül, A vándorgyűlés eredménye - szabadkőműves diákotthon Győrben/;)

• A RADIKÁLIS SZABADKŐMŰVESSÉG TÚLSÚLYRA KERÜLÉSE: (Magyarország a 20. század elején; A szabadkőműves radikális célrendszer; A végrehajtó hatalom megszerzése: az általános, titkos választójog /„Nacionalista köpenybe bújt klerikalizmus”, avagy a nagyváradiak visszavágnak, „Sírjából is kikél az igazság” - a nagyváradi páholy a darabontkormány mellé áll, „A jó viszony megperzselése”, avagy a kassai Resurrexit páholy ellenáll, Az általános, titkos választójogért való harc és a nagyváradi páholy győzelme/; „Akié az iskola, azé a társadalom”: az oktatásügy szabadkőműves szemmel /1875, a kezdeti humanitárius elképzelések, Úr Jézus Krisztus, a „zsidóországi szabadkőművesek mestere”, „Felekezeti szellemű jogász ifjak az ultramontán bolthajtások alatt”, Samassa József egri érsek: szabadkőművesek az „alakoskodás alattomos útjain”, „Szabadkőművesi reakció és klerikális szabadkőművesség”, „Mi hazaáruló darabont kutyák, rossz erkölcsű zsidók, és elzsidósodott magyarok...”/;)

Forrás: http://www.magyarmenedek.com/products/6668/Harcolo_szabadkomuvesseg_-_Raffay_Erno.htm


A Könyvtárellátó recenziója

Raffay Ernő már több munkájában is foglalkozott a dualista Magyarországon működő szabadkőművesek tevékenységével. Ebben a munkájában a nagyváradi László király páholyra helyezi a hangsúlyt, a levéltári források – pl. a nagypáholy levelezése – és a korabeli sajtó bőséges anyagából azokat az iratokat emelve ki, amelyek azt érzékeltetik: hogyan vált a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban az iskolai államosítást, földreformot, közjogi átalakítást sürgető, antiklerikális nagyváradi szellem hangadóvá a csendes többséggel szemben, konfrontálódva a szabadkőműves hagyományok szellemében a humanitárius kultúrmissziót hangsúlyozó páholyokkal és tekintélyes szabadkőműves vezetőkkel is. A forrásokból rengeteget idéző mű a korszak közéleti vitái iránt érdeklődők számára sok érdekességet nyújt, azonban túldimenzionálja a korban gyorsan asszimilálódó zsidóság szerepét, illetve a nagyváradi páholy (mára több vonatkozásban megvalósult) programjának tényleges hatását a korabeli társadalmi folyamatokra. Ugyanakkor bár a különféle dokumentumokban szereplő szabadkőműves fogalmakat a szerző értő módon feloldja a szövegben, a bennük szereplő – a maguk egészében föltehetően csak a „beavatottak” előtt érthető – gondolatokat, célokat és felmerülő vitákat (pl. a svéd és óporosz keresztény páholyokkal való kapcsolat megszakításának sürgetése) meglehetősen tendenciózusan kommentálja. A múlt századforduló hazai szabadkőműveseit megosztó belső törésvonalak és a korszak közéleti küzdelmei, a liberálisok és az egyház közötti "Kulturkampf iránt érdeklődők olvasmánya.



Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/12/raffay-erno-szabadkomuvesek-trianon.html

2011. június 6., hétfő

M. Kiss Sándor – Raffay Ernő – Salamon Konrád: Magyarország sorstragédiái a 20. században

M. Kiss Sándor – Raffay Ernő – Salamon Konrád: Magyarország sorstragédiái a 20. században

Éghajlat Kiadó, Budapest, 2011, 347 oldal

ISBN: 9789639862418

Tartalom

...

X - Szabadkőművesek: építenek vagy rombolnak?

2010. december 6., hétfő

Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt

Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt

Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest, 2010., 254 oldal

ISBN: 9789638846631


Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.

Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előttRaffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen.

A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2010/12/szabadkomuvesek-trianon-elott-megjelent-raffay-erno-uj-konyve/

A Könyvtárellátó recenziója:

"Célom a pártatlan elemző munka elvégzése szigorúan a tények, a források alapján..." - olvasható a neves történész bevezetőjében, melyet a hazai szabadkőművesség 19. század végi, 20. század eleji politikai szerepéről szóló könyve elé írt. Az 1920-as betiltáskor lefoglalt hatalmas szabadkőműves levéltári anyagra támaszkodó elemzés célja: bizonyítani, hogy a trianoni országvesztés legfőbb okozói a páholyokban térnyerő radikálisok voltak. A szabadkőművesség két legfőbb ága, a filozofikusabb "angol" és a társadalmilag aktívabb "francia" páholyok Magyarországon egyedülálló módon egy közös nagypáholy alá sorakoztak az 1880-as években. Raffay a kiegyezést követően a párizsi Nagyoriens védnöksége alatt újjászervezett "franciákhoz" csatlakozó, magát "progresszívnek" nevező - szerinte inkább "agresszív" - csoport (főként a Jászi vezette és Adyt is befogadó Martinovics páholyban tömörülők) térnyerését vázolja. A történeti áttekintést követően a zárt, páholymunkákon elhangzott antiklerikális, sőt marxista előadásokat, a szabadkőművesség körüli 1910-1911-es parlamenti vitát, a korabeli konzervatív sajtóvisszhangot és egyes szabadkőművesek önkritikus nyilatkozatait elemezve jut arra a következtetésre, hogy e "harci élcsapat" tudatos frontot nyitott a keresztény Magyarország, valamint az egyház ellen és fordította a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt, ezáltal az egész hazai szabadkőművességet "az ország magyar népének legfontosabb stratégiai létérdekeivel" szembe. Így vált végül az ország szétdarabolásának okozójává. A könyv valódi erénye a számtalan korábban elzárt irat bőséges idézése, ám kifogásolható a szerző - célkitűzését megkérdőjelező - prekoncepciózus érvrendszere. Hogy a páholyoknak a valódi magyar progressziótól való "idegenségét" bizonyítsa, azt hangsúlyozza, hogy nagy reformkori politikusaink vonakodtak azokba belépni. Holott történelmi tény: 1795 óta hazánkban császári rendelet tiltotta működésüket! Még elgondolkodtatóbb, hogy a 21. század elején, az első demokratikus kormány egykori államtitkára az általános és titkos választójog követelését felforgatónak minősíti. Végül pedig a könyv minden erényét lerombolja a szerző alapkoncepciója, miszerint az egész história hátterében nem más áll, mint "a magyarországi régi, illetve az országba újabban bevándorló, zömmel galíciai... zsidóság többségbe jutása, főleg a fővárosi szabadkőműves páholyokban". Csakis az elfogulatlan és kellően tájékozott nagyközönségnek ajánlható a jegyzetekkel, névmutatóval és fekete-fehér képmelléklettel záródó, vitára késztető mű.




Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2011/10/raffay-erno-harcolo-szabadkomuvesseg.html

Kapcsolódó programok:
http://szkp1.blogspot.com/2010/12/konyvbemutato-raffay-erno.html

http://szkp1.blogspot.com/2010/12/konyvbemutato-raffay-erno_08.html 

http://szkp1.blogspot.com/2010/12/tv-echo-ejjeli-menedek-raffay-erno.html

Népszerű könyvek

Blogarchívum