Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010

Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010

Bába kiadó, Szeged, 2010, 128 oldal

ISBN: 978-963-9529-90-8

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A kiadó ismertetője

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját.
A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól. A második rész sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról", a türelemről, a testvériségről és a családról.


A Könyvtárellátó recenziója

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a "profán" közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi "testvérek" (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról". Utóbbi írások némileg betekintést nyújtanak a szabadkőművesség mai helykeresésébe is. Az utolsó fejezet a társaság iránt netalán komolyabban érdeklődők számára fogalmaz meg általános gondolatokat arról, miként vélekedik a szabadkőművesség a családról, a türelemről, a testvériségről, mi a társaság viszonya valláshoz, politikához, és hogyan lehet csatlakozni. A néhány adattal záródó, szabadkőműves jelképekkel illusztrált, szép kiadvány minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlható.

A világosság fiai

A világosság fiai, Szemelvények a 135 éves szegedi szabadkőművesség történetéből 1870-2005

Bába kiadó, 2005. Szeged

ISBN 963-7337-31-8

fűzött

2005. 156, [36] p.

A kiadó ismertetése

Árpád a Testvériséghez Páholy tagjainak jelmondata: „O.A.M.D.G. = Omnia ad majorem Dei gloriam", azaz: "mindent Isten nagyobb dicsőségére!”,mely ma is olvasható régi templomok és kolostorok ajtaja felett. Ennek a szellemnek továbbvivői az Árpád a Testvériséghez Páholy tagjai, akiknek életcéljuk, hogy szűkebb hazájukban feladatokat vállalva tegyenek a fejlődésért, a tisztább, szebb jövőért. A kötet írásaiból ízelítőt kaphatunk a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről egyaránt, olyan személyiségek tollából, mint Móra Ferenc, Cserzy Mihály, Gaál Endre, Vajda Ernő. Interjúkat olvashatunk Takács János és Csongor Győző főmesterekkel, rövid életrajzok mutatják be a szabadkőműves építészeket, szobrászokat, festőket.


A terjesztők ismertetése

A szegedi Árpád a Testvériséghez Szabadkõmûves Páholy megalakulásának 135. évfordulója tiszteletére jelent meg a könyv, mely a szövetség történetébe, munkájába enged bepillantást. A szabadság, testvériség, egyenlõség jegyében élõ, szeretet, hûséget, szorgalmat hirdetõ tagjai magukat a „Világosság fiainak” hívták. Jelmondatuk rövidítése: „O.A.M.D.G. = Omnia ad majorem Dei gloriam, azaz: mindent Isten nagyobb dicsõségére!” ma is olvasható régi templomok és kolostorok ajtaja felett. Ennek a szellemnek továbbvivõi az Árpád a Testvériséghez Páholy tagjai, akiknek életcéljuk, hogy szûkebb hazájukban feladatokat vállalva tegyenek a fejlõdésért, a tisztább, szebb jövõért. A kötet tulajdonképpen adalék egy késõbb megírandó történeti munkához, de írásaiból ízelítõt kaphatunk a város múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl egyaránt, olyan személyiségek tollából, mint Móra Ferenc, Cserzy Mihály, Gaál Endre, Vajda Ernő. Interjúkat olvashatunk Takács János és Csongor Győző fõmesterekkel, rövid életrajzok mutatják be a szabadkõmûves építészeket, szobrászokat, festõket.

A könyvtárellátó recenziója

A szegedi Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy megalakulásának 135. évfordulója tiszteletére jelent meg a könyv, mely a szövetség történetébe, munkájába, működésébe enged bepillantást. Az első szabadkőműves szövetség megalakulásának története az idő homályába vész, egyesek szerint nyomokban már Egyiptom Isis-papjainál megtalálható. Majd a szabadság, testvériség, egyenlőség jegyében élő, szeretetet, hűséget, szorgalmat hirdető talán legismertebb csoportosulás a qumráni esszénus közösség volt, amelynek tagjai magukat a Világosság fiainak hívták. Jelmondatuk rövidítése: O.A.M.D.G. = Omnia ad majorem Dei gloriam, azaz: mindent Isten nagyobb dicsőségére! ma is olvasható régi templomok és kolostorok ajtaja felett. Ennek a szellemnek továbbvivői az Árpád a Testvériséghez Páholy tagjai, akiknek életcéljuk, hogy szűkebb hazájukban feladatokat vállalva tegyenek a fejlődésért, a tisztább, szebb jövőért. A kötet tulajdonképpen adalék egy később megírandó történeti munkához, de írásaiból ízelítőt kaphatunk a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről egyaránt, olyan személyiségek tollából, mint Móra Ferenc, Cserzy Mihály, Dr.Gaál Endre, Dr. Vajda Ernő. Csongor Győző főmesterekkel, rövid életrajzok mutatják be a szabadkőműves építészeket, szobrászokat, festőket. Az egyes szemelvényeket jegyzetek egészítik ki. A kötet végén található egy válogatott bibliográfia a szabadkőművességről, a Páholy tagjainak névsora, és az elmúlt 135 esztendő dokumentumainak fotói is színesítik a könyvet.

Előszó

Ez a könyv nem a szabadkőműveseknek készült. Ugyanakkor nem kíván, - mint annyi más "kitárulkozó" - ismertetővé válni, de szeretné az olvasó számára bemutatni a szabadkőművesek között munkálkodók eszmeiségét és tevékenységét. A könyv címében azért viseli "szemelvények" kifejezést, mert valójában néhány kiragadott írással kívánja láttatni a múltat, a jelent és a jövőt. Lehetővé teszi, a kívülállók számára is a már többször betiltott, sokszor megszólt és mégis a szabad emberekért kiálló, a bölcsességet, erőt és szépséget, a tökéletesség felé törekvő közösségi és egyéni élmények bemutatását. A ma is folyamatosan működő szabadkőműves közösségek (páholyok) közül hazánkban másodikként alakult meg az Árpád a Testvériséghez szegedi páholy, amely most ünnepli életrekelésének 135. évfordulóját.


Tartalom

Móra Ferenc: Láncban 5
Előszó 6
A világosság 7
Írások a Cserzy-hagyatékból 16
Előszó helyett 17
A szegedi szkv szerepe a forradalom előkészítésében 34
A magyar szabadkőművesség két irányzata 37
Móra Ferenc és a szabadkőműves mozgalom 40
A szabadkőműves Móra 53
Feloszlatási határozat 90
Hetvenöt éve a királyi művészet szolgálatában 91
A mi páncélunk az olthatatlan emberszeretet 97
Szolgálni a hazát, az emberséget, az emberiséget 102
Jóhírű, szabad férfiak lánca 103
Földműves lakosságunk bajai 105
A Szabadkőművesség újjászületése 111
Szabadkőművesek Szegeden 118
A szegedi "Árpád a Testvériséghez" páholy rövid története 119
Egy bölcseleti intézmény 121
Tökéletesség és boldogság 123
Szegedi érintettségű szabadkőműves építészek, szobrászok, festők 128
Tallózás a Kelet számaiból - 1911-1913 136
Szabadkőműves bibliográfia 142
Árpád A testvériséghez Páholy névsora 1870-1920 144
Dokumentumok 135 év történetéből 157