Fordító: JUTAI PÉTER
ISBN: 9789636893378
| Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek |
A szabadkőművesség George Washingtontól Dan Brown legújabb regényéig, Az elveszett jelképig sok alkalommal és meglepő módon befolyásolta az Egyesült Államok történelmét és gondolkozását.
Amerikában él a világ hatmillió szabadkőművesének csaknem a fele, nem csoda, hogy az országra minden más államnál erősebben hatott a szervezet. Ez a könyv, mely megkísérli felderíteni azt az erőt, melyet a szabadkőművesség az USA-ban képvisel, betekintést nyújt a mozgalom amerikai történetébe a gyarmati időszaktól egészen máig, felfedve érdekes és sokszor félelmetes történelmét.
Mióta Philadelphiában Benjamin Franklin is bábáskodott az első amerikai páholy megalapítása körül, a kőművesek soraiból került ki huszonöt amerikai elnök – köztük George Washington , Andrew Jackson, Theodore és Franklin Roosevelt- és harmincöt legfelsőbb bírósági tag- például Earl warren és Thurgood Marshall legfelsőbb bírák. H. Paul Jeffers vizsgálja a szervezet és a katolikus egyház ellenséges viszonyát, kitér arra is, utóbbi miért tiltotta meg híveinek, hogy a kőművesség soraiba lépjenek. Jeffers bemutatja, miként van jelen az USA alapvető dokumentumaiban a szabadkőműves szellemiség, és ismerteti a templomos lovagok ellentmondásos történelmét is- a keresztes hadjáratoktól A Da Vinci-kódig. Bőségesen tájékozódhatunk a fekete kőművességről is.
A könyv régi anekdoták és elemzések segítségével különíti el a kőművességet körülvevő mítoszokat a tényektől, egyedülálló módon mutatva be az amerikai szabadkőművesség múltját, jelenét és jövőjét.
A Könyvtárellátó ismertetése
Benjamin Franklin, Louis Armstrong, Theodore Roosevelt, George C. Marshall, Davy Crockett, John Jakob Astor, Harry S. Truman, Buffallo Bill, Walter P. Chrysler, Douglas Fairbanks, Louis B. Meyer, Jesse Jackson Mi köti össze ezeket a személyeket? A szerző szerint mindannyian tagjai voltak az amerikai szabadkőműves páholyoknak. Azoknak a titkos társaságoknak, melyeket mind a mai napig körül leng a titokzatosság fátyla. Dan Brown nagysikerű Da Vinci kód (20616110) című regénye óta a templomosokkal együtt ott vannak a szabadkőművesek is az érdeklődés homlokterében. Az mindenképpen megállapítható, hogy sok alkalommal és meglepő módon befolyásolta az Egyesült Államok történelmét és gondolkozását ez a titkos, elitista társaság. A szerzők szerint ennek az az oka, hogy Amerikában él a világ hatmillió szabadkőművesének csaknem a fele. Ez a könyv betekintést nyújt a mozgalom amerikai történetébe a gyarmati időszaktól egészen máig. Mióta Philadelphiában Benjamin Franklin is bábáskodott az első amerikai páholy megalapítása körül, a kőművesek soraiból került ki tizennégy amerikai elnök és harmincnégy legfelsőbb bírósági tag. Olvashatunk a titkos társaság elleni tiltakozásokról, William Morgan 1826-ös meggyilkolásáról és a Kőművesellenes Pártról is. A kötet vizsgálja a szervezet és a katolikus egyház ellenséges viszonyát, s azt is megtudhatjuk, hogy miért küzd a társaság az utóbbi időkben taglétszámcsökkenéssel. A könyv régi anekdoták és elemzések segítségével különíti el a kőművességet körülvevő mítoszokat a tényektől. A kötetet az amerikai szabadkőművesség kronológiája, a híres amerikai szabadkőművesek listája és a gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok zárják.



%20-%20G%C3%A1bor%20Ign%C3%A1cz.jpg)




sem
fogja senki megtudni a titkot. Pedig a könyv az első ismert
szabadkőműves szabálygyűjteménytől, a XIV. század végén leírt
Regius-költeménytől kezdve sorra vesz félszáz, a titkos testvériséghez
valamilyen módon kapcsolódó, nagyrészt szépirodalmi alkotást, a hat
évszázad minden korszakából, minden országából. A szövegekhez
kapcsolódóan egy-egy végtelenül sajátos nézőpontú életrajzot is
olvashatunk az adott szerzőről, leginkább a szabadkőművességhez való
viszonyát (illetve néhány esetben épp annak hiányát) emelve ki. A
szerkesztő által jegyzett kísérőszövegek sokszor nyelvileg is suták, és
nehezen találják az egyensúlyt az alapműveltségbe tartozó információk és
a csak a téma szakirodalmát kutatók számára jelentős tények között –
ezzel együtt sok izgalmas, felismerésszerű élményt adó gondolatot
tartalmaznak. A zavarba ejtően trükkös borítót leszámítva az
illusztrációk nem nagyon sikerültek. A kötet erénye az eddig magyarul
nem hozzáférhető szövegek közlése, még ha néha nem a legmagasabb
színvonalú tolmácsolásban jelennek is meg ezek a mondatok. Az antológia
több mint felerészben magyar szerzők szövegeinek gyűjteménye – ez a
gazdagság lehetővé teszi, hogy a mai napig is aktív magyarországi
szabadkőművesség történetét, legalábbis fő vonalaiban, megismerhessük.
Lenyűgözően érdekes, hogy ugyanazok a szimbólumok, kérdések, ősi
motívumok hogyan jelennek meg a középkortól kezdve egészen napjainkig,
Amerikától Görögországon át Oroszországig, versben, levélben, drámában,
rémregényben, szépirodalmilag önmagukban is maradandó és kevéssé értékes
szövegekben. „Azok pedig, akiket csak a kíváncsiság visz a kőművesek