Sumonyi Zoltán: Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok

Sumonyi Zoltán: Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok

Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2007.12.17., 206 oldal

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A 260 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi című drámámat arról, hogy kiélezett történelmipolitikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar szabadkőműves regény. Némi változtatással innen kölcsönöztem ennek a „regényes" történetnek az alcímét. A kötet megjelenése után több budapesti rotary klubban tartottam előadást, és megismerve tevékenységüket, amely sok tekintetben átvette a száz évvel ezelőtti szabadkőműves páholyok karitatív misszióját, méltányosnak tartottam, hogy ismertessem a magyarországi rotary klubok és más, hasonló szerveződések rövid történetét.

Sumonyi Zoltán

A Könyvtárellátó ismertetése

Sumonyi Zoltán 1998-ban adta közre a magyarországi szabadkőművesség történetét a 18. század elejétől a 20. század végéig feldolgozó munkáját Újrafelfedett titok címen (legutóbb: 200111008). A könyv, melynek címe az egyetlen magyar szabadkőműves regényre, Pálóczi Horváth Ádám 1792-ben megjelent Felfedezett titok című munkájára utal, olvasmányos stílusban rajzolta meg a jelentősebb hazai szabadkőműves páholyok viharos sorsát, életét, jelentős személyiségek pályafutását, a rend belső hagyományait és rítusait, miközben új oldalról világította meg az újkori magyar történelmet is. Későbbi bírálói elsősorban azt kifogásolták, hogy túlságosan elnagyolt a rendszerváltás utáni időszak históriája. Ezt a hiányt pótolja most a szerző, amikor közreadja a könyvet számos új fejezettel és néhány új illusztrációval kiegészítve. Ezekben ismerteti az újjáalakuló hazai szabadkőművesség eltérő irányzatait (a legitimitási viták, mondhatni harcok révén bepillantást engedve a szervezet emberi gyengéibe is), de külön-külön fejezeteket szentel ezeknek az irányzatoknak, magyarországi létrejöttüknek, tevékenységük jellemzőinek, és kitér a szabadkőműves berkekben máig nagy sérelemként emlegetett páholyház-ügyre is (a Millennium évében hatalmas költségen emelt Podmaniczky utcai székházat 1950-ben államosították, de a szervezet hiába kérte vissza, magántulajdonba került). Újdonsága a kötetnek, hogy - miként arra a cím is utal - kiegészült azoknak a szervezeteknek a bemutatásával, amelyek nem tartoznak szabadkőműves kötelékbe, de valaha szabadkőművesek hozták létre és annak eszmeiségéhez állnak közel, ilyen mindenekelőtt a Rotary klubok hálózata. A könyvészettel és a korábbi kiadás függelékével ellátott művet elsősorban a 18-19., illetve a 20. századi magyar történelem és művelődéstörténet iránt érdeklődők figyelmébe érdemes széles körben ajánlani. A jó minőségű, könyvészeti szempontból is igényes kötet állományfrissítésre is kiválóan alkalmas.

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2008/12/eloadas-konyvbemutato-sumonyi-zoltan.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2008/12/konyvbemutato-sumonyi-zoltan-magyar.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/01/radio-kossuth-gondolat-jel.html

A könyv előző változata: http://szkp2.blogspot.com/1998/06/sumonyi-zoltan-ujrafelfedett-titok.html