ISBN: 978-80-8101-596-0
Az 1800-as századfordulót megelőző és követő évtizedek tudásrendje sokkal nyitottabb volt a fikciókra, a képtelen lehetőségekre és az átmeneti megoldásokra, mint a későbbi modern tudományoké. Olyan korszak volt ez, amelynek mozgalmasságában nagyon különböző világértelmezések csúsztak össze, s a legkülönbözőbb elképzelések fértek meg egymással. Ezt a gazdag és ellentmondásos diszkurzív teret nem szükséges, sőt nem is szabad csupán majdani meghaladottságában szemlélni, hanem érdemes a szövegek szintjén tetten érhető produktivitásában megragadni. Hisz a múltbéli gondolatok nemcsak tárgyuk, de tényük üzenetét is hordozhatják.
Jelen kötet Herder életművét nem csupán a magyarságot érintő híres-hírhedt ’jóslata’, s nem is csak közismert irodalmi és nyelvfilozófiai elképzelései kapcsán mutatja be. Olyan témák felől is megközelíti, mint a filozófus természetrajzi érdeklődése (és intuitív ’evolucionizmusa’), vélt vagy tényleges nacionalizmusa (illetve a posztkolonializmust megelőlegező gyarmatosításkritikája), továbbá antropológiai megalapozású művészetelmélete s végül a későbbi szabadkőműves rituálét is befolyásoló maszonikus írástevékenysége. E négy tudásterület – természettudomány, ideológiakritika, esztétika és társadalomelmélet – vizsgálata egyúttal teljesebbé teheti annak a korszaknak a portréját is, amelynek sokszor akaratlan nyitottsága századelőnk gondolkodásában is mintaadó lehet.
A Könyvtárellátó recenziója
Johann Gottfried Herder (17441803) a 18-19. század fordulójának egyik legjelentősebb gondolkodója, akinek gazdag és sokrétű életműve nemcsak kortársaira volt nagy hatással, hanem utóélete, recepciója is igen jelentős. Egyaránt szokás tekinteni a historicista történelemszemlélet, a modern nemzet fogalmának megalapozójának, valamint a népi kultúra egyik első "felfedezőjének". A szegedi irodalomtörténész, germanista monográfiája eredeti módon közelíti meg és értelmezi ezt a ma is izgalmas életművet. Nem áll be a herderi szövegeket negatív "következményeiért" (pl. szélsőséges nacionalizmus, relativizmus) elítélők sorába, de nem is próbál rendszert vinni ellentmondásos, több értelmű koncepcióiba. Ehelyett a kortárs irodalomtörténeti szemléletmódhoz illeszkedve a herderi szövegek szoros olvasására vállalkozik, azokat egyrészt visszahelyezi az életmű és a kor tudástörténeti kontextusába, másrészt épp átmeneti jellegükre koncentrál, amely maguknak a fogalmaknak (mint pl. a nemzet) a pluralitását dokumentálják. A kötet négy tematikus fejezetbe szerkesztett tizenegy tanulmánya természettudományi gondolataival, a nemzetekről kialakított nézeteivel, esztétikájával és végül társadalomelméletével foglalkozik, kevésbé olvasott írásaira is ráirányítja a figyelmet, és az egész életművet ma is elevenként, szinte kortársként állítja elénk. A bőséges irodalomjegyzékkel záruló, gondosan szerkesztett, tipográfiailag is igényes kötetet filozófusok, irodalmárok, történészek és más társadalomtudósok mellett a művelt nagyközönség figyelmébe is érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése