Fordította: Békési József
ISBN: 978 964 426 162 9
Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek |
Beyer professzort A Da Vinci-kód elolvasása óta foglalkoztatja, miként használja fel Dan Brown a tényeket kitalált történeteiben. A hét részbe rendezett témák a regény cselekményét követve érintik Washington építészetét és műalkotásait, a titkosírásokat, a szabadkőművességet, a titkos tanításokat, a tudományt, a regényben szereplő embereket és helyeket.
Dan Brown regényei a műtárgyakra, rejtélyes feliratokra, misztikus jelképekre, szimbolikusan megtervezett épületekre, titokzatos szervezetekre, rítusokra rengeteg utalást tartalmaznak, felébresztve az olvasó kíváncsiságát a fikció mögötti "tények" iránt. Erre az olvasói magatartásra buzdít most Thomas R. Beyer is, aki könyvében 33 kulcsot ad az író legújabb regényéhez, Az elveszett jelképhez, minden fejezet végén feltüntetve a témába vágó internetes oldalak linkjeit. A rövid, fekete-fehér illusztrációkkal kiegészülő fejezetekben a szerző először a Brown által használt nevek szimbolikus jelentésére, a korábbi két Brown-regény szereplőihez való ugyancsak jelképes viszonyukra világít rá. Ezt követően Az elveszett jelképben kulcsfontosságú washingtoni helyszíneket járjuk be, szintén a történelmi tények és a jelképes (elsősorban a szabadkőműves) jelentések után kutatva. A továbbiakban néhány művészi alkotásról (Dürer Melancholia I. című metszete, Franklin bűvös négyzete), illetve szabadkőműves tárgyról.
Dan Brown regényei a műtárgyakra, rejtélyes feliratokra, misztikus jelképekre, szimbolikusan megtervezett épületekre, titokzatos szervezetekre, rítusokra rengeteg utalást tartalmaznak, felébresztve az olvasó kíváncsiságát a fikció mögötti "tények" iránt. Erre az olvasói magatartásra buzdít most Thomas R. Beyer is, aki könyvében 33 kulcsot ad az író legújabb regényéhez, Az elveszett jelképhez (200926298), minden fejezet végén feltüntetve a témába vágó internetes oldalak linkjeit. A rövid, fekete-fehér illusztrációkkal kiegészülő fejezetekben a szerző először a Brown által használt nevek szimbolikus jelentésére, a korábbi két Brown-regény szereplőihez való ugyancsak jelképes viszonyukra világít rá. Ezt követően Az elveszett jelképben kulcsfontosságú washingtoni helyszíneket járjuk be, szintén a történelmi tények és a jelképes (elsősorban a szabadkőműves) jelentések után kutatva. A továbbiakban néhány művészi alkotásról (Dürer Melancholia I. című metszete, Franklin bűvös négyzete), illetve szabadkőműves tárgyról (pl. a Rejtelmek keze), a regényben említett különös tudományágról (ilyen a szcientológusok alkotta noetika), majd egy külön részben magáról a szabadkőművességről (eredete, rítusai és szimbólumai, az alapító atyák és a kőművesség kapcsolata), míg az utolsó fejezetekben a Láthatatlan Kollégiumról, Manly Hallról és a szabadkőműves Bibliáról olvashatunk. Érdekesség: a játékos kedvű olvasók az egyik fejezet segítségével megfejthetik a fejezetcímek alatt szabadkőműves titkosírással feltüntetett szavak jelentését is. A forrásokat bemutató utószóval és a szerző életrajzával (itt email-címe is megtalálható) záródó ismeretterjesztő könyv a Dan Brown-rajongók és a szabadkőműves szimbolika szerelmeseinek figyelmére számíthat.
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2009/11/brown-dan-az-elveszett-jelkep.html
Kapcsolódó recenzió: http://marlonbrandy.nolblog.hu/archives/2010/07/13/33_kulcs_Az_elveszett_jelkphez/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése