Dénes Natur Műhely, 2004.
A szerző közérthető olvasmányos formában ír a királyi művészetről, amely már régtől fogva a szabadkőművesség szinonimája. Ennek történeti háttere, hogy James Anderson anglikán lelkész abban a művében, amely Ősi kötelmek címen a szabadkőművesség morális szabályzatává lett, többször nevezi királyi művészetnek a szabadkőművesség gyakorlását.
A Könyvtárellátó recenziója
A szabadkőművesség fogalmát mindig titokzatosság lengte körül, mely egyesekben félelmet, elutasítást, másokban kíváncsiságot ébresztett. A szerző kötetében e szervezet melynek maga is tagja történetét, eszmeiségét és működésének elveit kívánja bemutatni. Műve fejezeteiben olvashatunk a "szabadkőmívesség" (ahogyan ő nevezi) antik időkig visszanyúló szellemi alapjairól, a nagy templomépítő páholyok vezetőtestületeinek szellemi műhelyekké való fokozatos átalakulásáról, melyek végső célja immár a "lélek templomának" felépítése az emberi szellem kiteljesedésének elérése lett. Ezekre épült szerinte az európai kultúra, mégpedig a "görög filozófia és a zsidó egyistenhit" mellett "az egyiptomi hermetizmus, a zsidó kabala a kaldeus astrológia, a levantei kereskedelmi és banktevékenység, a kelta és normann hősmondák" alapjain. Tanulmányai, kutatásai alapján megszerzett ismereteket, átélt történeteket ír le a szabadkőművességről azaz a királyi művészetről közérthető módon. Ismerteti kialakulását és csaknem háromszáz éves történelmének különös eseményeit, személyiségeit. Olvashatunk a szervezet és a Katolikus Egyház kapcsolatáról, a szabadkőművességgel visszaélő szélhámosokról és csalókról, az eszperantó nyelv és a páholyok kapcsolatáról, vagy az illuminátusokról is. Bemutatja az angliai Nagypáholy és a Grand Orient közötti különbséget, rövid áttekintést nyújt a magyar szabadkőművesség történelméről. A fekete-fehér képek gyűjteményével záródó kötet függelékében a szerző életéről, múltról és jövőről, Mozartról, a titkokról és a beavatásokról is olvashatunk.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése