Harmadik változatlan kiadás.
Tartalom
| Hatodik könyv: A tizennyolcadik század | |
| Harmadik rész. A felvilágosodás | |
| A felvilágosodás terjedése. A barokk-rendi szellem bomlása | 9 |
| Európai és magyar felvilágosodás | |
| Pietisták, Bél Mátyás, piaristák, hírlapok; mezőgazdasági és egészségügyi ideák | |
| Főurak, francia olvasmányok; protestáns közvetítés; a nemesség; az életforma lassú változása | |
| Szabadkőművesség | |
| Nemzeti felfogás | |
| Bessenyei, a társadalmi fejlődés nehézségei | |
| II. József, állami koncepció, köziazgatás, fiziokrata adórendszer, jobbágyság, vallás; nyelvi kérdés; hatásai, hívei | |
| Török háború, vármegyék szerepe, katasztrófa | |
| A felvilágosodás krízise. A nacionalizmus | 53 |
| Az 1790-i helyzet és irányok | |
| Francia forradalmi hatás; nemesi, vármegyei hangulatok, közjogi program, a rendi alkotmány modernizált formái, a szerződéses elmélet, nemzeti és barokk elemek | |
| Társadalmi konzervativizmus, jobbágyság, szélső irányok | |
| Az 1790-91-i országgyűlés, vármegyék szerepe, II. Lipót, ráckérdés | |
| Polgár- és parasztkérdés | |
| Poroszkérdés, Reichenbach, király és rendek új kompromisszuma; jobbágy- és vallásrendezés | |
| Rendszeres munkálatok: közjog, jobbágyság, kereskedelem, tanügy | |
| Ferenc király | |
| Martinovics-összeesküvés | |
| Reakció, kabineti abszolutizmus megalapítása | |
| Erdély és a melléktartományok | 93 |
| Az erdélyi és horvát fejlődés függő volta a magyartól | |
| Horvát terület és népesség változásai, rendiu viszonyok, kormányzat, Alsó-Szlavónia, Fiume, határőr- és jobbágy-életmód, lázadások, az 1790-i összeütközés, skerlecz Miklós, az új horvát ideológia | |
| Erdély különállása a nemzeti fejedelemség óta; új alkotmány, az Unió és három nemzet; hivatalszervezet, nemzetek és vallások harca | |
| Főnemesség, adókérdés, hadsereg; jobbágyság rossz helyzete; a szászok, visszafejlődésük, új német bevándorlás; a székelység visszafejlődése, a székely határőrség szervezése, kivándorlás Moldvába és Bukovinába | |
| Az oláhság száma, folytonos beköltözése, kultúrája; európaiasodásának eszközei; az Unió | |
| A katholikusok helyzete; a protestáns vallásgyakorlat új korlátai | |
| Rendi gondolkozás, II. József reformjai, oláh mozgalmak, Hóra-lázadás, 1791-i országgyűlés, a rendiség új megszilárdulása; a supplex libellus valachorum | |
| Hetedik könyv: Tizenkilencedik és huszadik század | |
| Első rész: A rendi nacionalizmus | |
| Nemzet és rendi politika | 145 |
| A nacionalizmus kifejlődése; az abszolutizmus szerepe, Amerika és a francia forradalom | |
| A magyar fejlődésből kimaradt fokozatok; a nemzeti nyelv mint kiindulópont; a pannóniai féniksz programja; Kazinczy | |
| A nemzetiség barokk elemei, Virág, Berzsenyi, Csokonai, Verbőczi uralma a nemzeti konstrukcióban | |
| Nemzet és rendiség alacsonyabb formái | |
| A felvilágosodás maradványai: gazdaságban, vallási életben | |
| A közjogi fejlődés a rendi dualizmuson túl: király és rendek érdekközössége | |
| Ferenc kabineti abszolutizmusa; központi hivatalszervezete; a rendőri kormányzás, magyarellenessége, József nádor | |
| Az új osztrák császárság | |
| Országgyűlések, hadsereg és hadiadó; a papírpénz és devalváció, az 1811-12-i országgyűlési kísérlet az alkotmány megdöntésére; országgyűlés nélküli kormányzás; vármegyei ellenállás; az 1825-27-i országgyűlés | |
| A magyar nyelv kérdése | |
| A magyarság részvétele a francia háboirúkban | |
| A társadalom | 209 |
| A népesség és benne a nemesség szaporodása; a főnemesség hanyatlása, középnemesi kultúra | |
| A rhetorikai nevelés; neoklasszista építkezés vármegyén, főuraknál, kúriákban, falvakban, protestánsok építkezései | |
| Alföldi klasszicizmus | |
| Pest mint empire-város | |
| A mezőgazdasági termelés; a gabonakonjunktúra; a nagybirtok meliorációja; eladósodása | |
| A gyapjú-konjunktúra, juhtenyésztés; nagybérletek; a puszták állapota | |
| A középnemesség gazdasága, műveltsége, a kisnemesek | |
| A jobbágyság élete kereset és vidékek szerint | |
| Parasztkultúra, hiányai és előhaladása; a nem-magyar paraszt; a jobbágy helyzetének súlyosbodása; háziadó és vármegyei munka; jobbágy és vármegye | |
| Polgárság, ipar és kereskedés; Ausztria iparosodása | |
| Mezőgazdaságból élő városok | |
| A gyáripar kezdetei; a bányászat | |
| A főurak szerepe | |
| Utak és csatornák | |
| A zsidóság elterjedése és gazdasági szerepe | |
| Átmenetek a reformhoz | |
| Második rész: A reformnacionalizmus | |
| Széchenyi és a harmincas évek | 257 |
| Széchenyi Ferenc; Széchenyi István, vallásos alapjai, faji érzése; oppozíció a rendi hazafisággal szemben; a nemzet fogalma | |
| A Hitel | |
| A nemesi reakció | |
| A Világ és Stadium nemzeti programja | |
| Wesselényi Miklós | |
| Új nemzeti tudomány, a nemzetfogalom kialakulása | |
| Az 1830-i országgyűlés, a kolera, parasztlázadás | |
| Az 1832-36-i országgyűlés, úrbériség, vallási kérdés | |
| Kölcsey, Deák Ferenc | |
| Erdély viszonyai, Wesselényi, az ifjak és Kossuth pöre | |
| Király és rendek kompromisszuma megszakad a reform ellenzéki útja | |
| Széchenyi technikai alkotásai: Lánchíd, gőzhajózás, Alduna stb. | |
| Kossuth és a negyvenes évek | 303 |
| Az európai liberalizmus | |
| A liberális gondolat átvétele, útleírások, a liberális irodalom hatása; az általános újítási hangulat összetevői | |
| Kossuth és a Pesti Hírlap; a liberális reform hangulatának elterjesztése az ő műve | |
| A bécsi és budai kormány s az aggok | |
| A főrendek közti mozgalmak, gróf Dessewffy Aurél, gróf Batthyány Lajos és az ellenzék | |
| 1839-41-i országgyűlés, a büntetőtörvénykönyv, városi ügy, jobbágyügyek, közteherviselés | |
| A korszak nemzeti nagysága; az egyéniségek; a nemzeti tudatosítás eszközei; zene, színház, szépirodalom, a nemzeti gazdaság rendszere | |
| Kossuth és Széchenyi gazdasági működése; gőzhajózás, Tiszaszabályozás; hitel- és bankélet kezdetei; vasútépítés | |
| A jobbágyság, örökváltság esetei, a kisnemesség, a forradalmi húszévesek, Petőfi | |
| A nemzeti kisebbségek kifejlődése | 349 |
| Nemzetiség, kifejlődésének tipikus melchanikája; érzelmi, kulturális és hatalmi fázis | |
| A szláv kulturális fázis, a pánszlávizmus cseheknél és tótoknál | |
| Szerb és oláh ébredés | |
| Az államnyelv kérdése; nyelv és állam viszonya Európában; az államnyelv az 1832-36-i országgyűlésen | |
| Az illírizmus, az 1839-40-i, 43-44-i országgyűlések horvát vitái és az államnyelv | |
| Az illírizmus bécsi és orosz kapcsolatai; a horvát-magyar-párt megsemmisítése | |
| Apponyi György szerepe | |
| Röpiratok és hírlapi vita; erdélyi nyelvkérdés, a szászok és az új oláh nemzedék | |
| A tót evangélikus kérdés | |
| A liberális álláspont, Oroszország, a szabadság ereje; Wesselényi, Kossuth, a közoktatási nyelv | |
| Humanisztikus nézetek, Deák, Széchenyi | |
| A németek és zsidók magyarosodása | |
| Harmadik rész: Negyvennyolctól hatvanhétig | |
| Forradalom és szabadságharc | 383 |
| A kormány és a reform, Apponyi és az adminisztrátorok; a programok | |
| Az 1847-48-i országgyűlés; Kossuth sérelmi politikája | |
| A februári forradalom a felelős minisztérium, az áprilisi törvényszék | |
| A pesti radikális forradalmi mozgalmak | |
| Úrbéri viszonyok változása | |
| Nemzetiségek és bécsi kormány; kamarilla, Kollowrat és Latour | |
| A horvátok, Jellasics; a szerbek; Belgrád szerepe; tót mozgalom; oláh lázadás; a nemzetiségi kérdés megoldási kísérletei | |
| A bécsi abszolutizmus és ellenforradalom megerősödése; István főherceg és Batthyány törekvései az áprilisi alkotmány érdekében; az olasz segély kérdése, a bán betörése, a pesti radikális hangulat, Batthyány és Kossuth küzdelme, a szeptemberi események | |
| A honvédelmi bizottmány, az ország védelme, Görgey, a felsődunai sereg visszavonulása | |
| Windischgraetz Pesten; György felvidéki hadjárata; Bem Erdélyben | |
| A tavaszi magyar offenzíva, a függetlenségi nyilatkozat | |
| Orosz intervenció, osztrák offenzíva, görgey levonulása; Szeged és Temesvár; Világos | |
| Abszolutizmus és kiegyezés | |
| Az osztrák megtorlás és kivégzések | |
| Schwarzenberg és Bach kormánya, bürökrácia; az integritás megszüntetése | |
| Thun közoktatási reformja; úrbériség és kárpótlása: parasztság és nemesség anyagi helyzete | |
| Deák és a passzív rezisztencia | |
| Az ókonzervatívok; Kossuth és az emigráció működése és államkoncepciója | |
| Ausztria külpolitikája, gazdasági bajok | |
| Protestáns pátens | |
| Széchenyi | |
| Októberi diploma és a konzervatívok | |
| Az ellenállás, Deák feliratai: gróf Teleki László | |
| Schmerling; a dualisztikus gondolat kialakulása; Apponyi, Deák, andrássy; 1866 | |
| Háború, kiegyezési tárgyalások, 1867: 12. törvénycikk | |
| Negyedik rész: A kiegyezési korszak | |
| A dualizmus; a szabadelvű párt uralma | 469 |
| A 67-es minisztérium | |
| Kossuth a kiegyezés ellen | |
| Tisza Kálmán és a balközép | |
| A vármegyék szerepe | |
| A bécsi összbirodalmi szellem, Andrássy küzdelme vele, a honvédség; a határőrvidék feloszlatása; a horvát kiegyezés | |
| Új állami berendezkedés, pénzügyi nehézségek; vasútépítés | |
| Lónyay-minisztérium | |
| A fúzió | |
| Tisza Kálmán korszaka; Ferenc József személyi politikája; a közjogi nehézségek | |
| A szabadelvű párt | |
| A konzervatív párt | |
| Mérsékelt ellenzék | |
| 48-as párt, közhangulat | |
| Andrássy külpolitikája, a balkáni probléma, Bosznia okkupációja | |
| A német és hármasszövetség | |
| Pénzügyi orvoslás, új vasútpolitika | |
| Gazdasági és pénzügyi kiegyezések | |
| Hadügyi kiegyezési tárgyalások, 1889-i véderővita | |
| Szapáry-kormány, nemzeti párt | |
| Egyházpolitikai harc | |
| Néppárt | |
| Bánffy-kormány, a közjogi vita újabb fejleményei, Széll-kormánytól Tisza Istvánig, a szabadelvű párt bukása | |
| A szellemi kép | 512 |
| A szabadelvű kor nemzetfogalma | |
| Párt és parlament központi szerepe | |
| Ellentmondások | |
| Autonómia és államosítás | |
| A középbirtokos osztály gondolkodásmódja, liberalizmusa agrárkérdésekben is; optimizmusa | |
| A nemesi elszegényedés | |
| Állami hivatalba menekülés | |
| A kisnemesség átalakulása; gentry | |
| Vallási viszonyok, a protestáns gondolkodás | |
| A katholikus gondolkodás; befolyás hanyatlása; a főkegyúri jog hatása, a főpapság barokk szelleme | |
| Az egyház az állam kezében, katholikus autonómia | |
| A főpapság egyházpolitikai és társadalmi felfogása | |
| Materialista világfelfogás, elméleti és erkolcsi; hatása a közéletre; a hazafiság mint üzlet, kiábrándulás kezdetei, materialista kritika | |
| A nemzeti klasszicizmus, népnemzeti irány, Arany János; a második nemzedék, Gyulai Pál közéleti kritikája | |
| Nemzeti realizmus szűk köre, idegen stílusok uralma, romantikus és historizáló művészet | |
| Budapest felépítése | |
| A volt jobbágyság helyzete, kisgazdaüzem és bérmunka, földbirtokeloszlás; intenzív földművelés, búzakivitel | |
| Alföldi munkásmozgalmak, reformtörekvések, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác; telepítés hiánya, kivándorlás | |
| Kapitalizmus kifelődése, hitelélet önállósulása, nagybankok és gyáralapítások | |
| A zsidóság szerepe | |
| Polgári osztály hiánya, vidéki városok; ipari munkásság szocialista pártszervezkedés | |
| Nem-magyar nemzetiségek, a kérdés európai felfogása, a francia és német nemzetmozgalom a magyarral kapcsolatban, alldeutsch szemlélet és támadások, 1868:44., Deák és Eötvös; asszimiláció, nyelvtanítás | |
| Tót mozgalom, cseh hatás; horvát fejlődés, gróf Khuen-Héderváry; szerbkérdés, nagyszerb imperializmus; régi és új román nemzedékek, Erdély veszedelme | 512 |
| Az egyensúly megbomlása. A fejlődés irányai | 583 |
| A szabadelvű párt bukásának jelentősége, a nemzeti illúziók, magyar imperializmus, Beksics, Hoitsy, Rákosi, a budapesti hírlapirodalom | |
| A koalíció, Kossuth Ferenc | |
| A Fejérváry-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a függetlenségi párt | |
| A koalíció uralma és kudarca | |
| Ennek hatása, társadalmi bajok | |
| Nemzetellenes irányok; Ferenc Ferdinánd; a polgári radikálisok; lélek és magyar népiség hiánya, művészetek | |
| Khuen-Héderváry- és Lukács-kormány | |
| Tisza István | |
| Az újabb obstrukció és leverése | |
| Az események 1914 júniusáig, további társadalmi és nemzeti fejlődés | |
| Kútfők és irodalom | 605 |
| Időszaki áttekintés | 650 |
| Mellékletek jegyzéke | 686 |
| Magyar történet - Tárgy- és névmutató | 1-148 |
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése