A szabadkőművesség eredete, mint sok más, ősrégi intézményé, annyira homályba van burkolva, annyira át meg át van szőve mondákkal, hogy szinte lenyomozhatatlan.
A szabadkőművesség eszméje mindenesetre épp olyan régi, mint maga a kultúra. Ez bizonyításra sem szorul, miután a szabadkőművességben az emberrel veleszületett magasztosabb törekvés nyert csupán kifejezést. Bölcsője, éppúgy mint az emberiségé, és magáé a kultúráé, mindenesetre Ázsia, tehát a Kelet — onnan terjedt aztán Görögországba, melyek misztériumaiban, és Rómába, melynek kőművesegyletei, vagy mondjuk, céheiben, végül aztán Német és Angolországba, melynek középkori kőműves és kőfaragóegyleteinél már határozottan föltaláljuk nyilvánulásának mai alakzatát. Ez összeköttetés Kelet és Nyugat között nem lephet meg senkit, aki a kulturhistóriában csak kevéssé jártas is. Hiszen tudjuk pl. hogy az építészetben és a 6-12 századok közt csapatosan bolyongó ír barátok, a francia és németországi kolostorok tanítói arabeszkjeik sajátszerű alakjaiban, és iniciáléikban kétségtelenül elárulták, hogy összeköttetésben áll művészetük a régi ázsiai remetékével. Mint Preytag mondja, az antiochiai aranyművesek és ötvösök műhelyeiben észak vidékiek is igyekeztek elsajátítani a csinos alakzatokat; alexandriai építészek meghívattak Olaszországba, és az athéni iskolák tudósait még a 3. század közepéig is olyanoknak tartották, akik egyedül bírják a tudás titkait, akiket épp ezért tömegesen látogattak tudni vágyó frankok, angolszászok és normannok.
A Könyvtárellátó recenziója
Hollós László a kiegyezés után újjáalakuló hazai szabadkőművesség jelentős szereplője, a Magyar Nagyoriens egyik alapítója, több szabadkőműves lap szerkesztője volt. Nevét leginkább a szabadkőművesség történetéről szóló, 1873-ban szerzői kiadásként közreadott összefoglaló munkája tette szélesebb körben ismertté. Az operatív építőmesterek idejéig visszatekintő, országonként külön-külön fejezetek szerint felépülő mű erénye egyfelől az, hogy részletgazdagon idéz a modern szabadkőművesség kezdetekeihez visszavezető angol és egyéb forrásokból (pl. a szabadkőműves alkotmány szerzőjétől, James Andersontól), másfelől a Magyarországról szóló fejezet a hazai szabadkőművesség történetének legkorábbi feldolgozása. Külön érdekesség a zárszó, melyben a szerző egy a lapzárta idején megjelent szabadkőműves-ellenes, "ultramontán" műre, Bartha Tamás katolikus pap munkájára reagál. A szabadkőművesség története iránt érdeklődők széles körének ajánlható a könyvészetileg sajnos nem túl igényes reprint kiadvány.
"www.kello.hu minden jog fenntartva"
TARTALOM-JEGYZÉK.
Lap.
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
I. Átalános rész. (Miben áll a szabadkőművesség?) . . . . . . . . . . . . . . 5
II. Α szabadkőművesség története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
III. A szabadkőművesség fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
IV. A mai szabadkőművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
V. A szabadkőművesség részletes története . . . . . . . . . . . . . . . . 38
a) Anglia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
b) Írland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
c) Skótia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
d) Francziaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
e) Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
f) Németalföld és Belgium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
g) Dánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
h) Svédország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
i) Lengyelország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
j) Oroszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
k) Sweicz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
1) Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
m) Spanyolország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
n) Portugallia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
o) Görög- és Törökország . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
p) Az amerikai Egyesült Államok . . . . . . . . . . . . . . . 77
q) Délamerika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
r) Afrika, Ázsia, Ausztrália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
VI. A szabadkőművesség Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Zárszó......................................................................................................................... 101
Az első kiadás: http://szkp2.blogspot.com/1970/01/hollos-laszlo-szabadkomuvesseg.html
Olvasható:
http://www.fszek.hu/mtda/Hollos-A_szabadkomuvesseg.pdf
http://www.fszek.hu/mtda/a_szabadkomuvesseg_tortenete.pdf
Digitalizálva 2004-10-12, MTDA, pdf
Hollós László: A szabadkőművesség története
Bejegyzések
