A könyvek listája

Keresés a PDF-ekben

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Napvilág Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Napvilág Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 23., szerda

Ormos Mária: A katedrától a halálsorig, Ágoston Péter, 1874—1925

Ormos Mária: A katedrától a halálsorig, Ágoston Péter, 1874—1925

Napvilág Kiadó, Budapest, 2011, 344 oldal

ISBN: 978-963-338-068-0


E könyv főszereplője, a szociáldemokrata Ágoston Péter élete három, egymással többnyire összefonódó szálon pereg le az Olvasó előtt. Az egyik szál a tudós tevékenysége a jogtudományi tanulmányoktól a történeti és közéleti problémákat taglaló munkákig. A másik a politikába betévedt jó szándékú értelmiségi vergődését követi a merész és kudarchoz vezető vállalkozások mentén. Kezdődött ez a történet a belügyi államtitkársággal (Berinkey kormány), folytatódott a külügyi népbiztossággal, (Tanácsköztársaság) és befejeződött a külügyminiszteri poszttal (Peidl-kormány), hogy elvezessen az ellene is indított büntető perhez és a halálos ítélethez. A pályaív végállomása a moszkvai menedék, illetve a szabadulás a szovjet rendszertől a brit Munkáspárt fellépésének hatására. A harmadik szál egy megejtő szerelem története, amely ezt az embert a feleségéhez, Buzárovits Augusztához fűzte házasságuk 25 éve alatt.

A személyes történeten átrobog – eleinte támogatja, majd tragikusan megtöri –- az ország története. A világháború, amely gondolkodását az országmentés kötelezettsége felé tereli, Nagyvárad, saját tevékenységi színterének román megszállása, ami miatt menekülnie kell. Az őszirózsás forradalom, és a tanácsköztársasági hatalomátvétel, amelyektől az ország megmentését vagy legalább sorsának enyhítését várta.

E korszaknak millió számra voltak áldozatai, de kevesen, akik – tévedéseik ellenére – oly tiszta tudattal és erkölcsileg oly épen vészelték át, mint Ágoston Péter.

A Könyvtárellátó recenziója:

Az ismert történész szerző legújabb életrajzi monográfiájában a múlt századforduló egy jóformán elfeledett értelmiségi-politikus alakjának, az 1918-19-es forradalmak egyik mellékszereplőjének szentelte. A szociáldemokrata Ágoston Péter az első világháború előtt nagyváradi jogakadémia tanáraként a Huszadik Század című lap körül csoportosuló értelmiségi kör rendszeresen publikáló tagja volt. 1918-19-ben a nagyváradi Nemzeti Tanács elnöke volt, több kormányban is szerepet vállalt, Bécsben tárgyalt az antanttal, majd 1920-ban a népbiztos per egyik vádlottjaként halálra ítélik. Végül a Szovjetunióba távozhat, majd élete utolsó két évét, már súlyos betegen Londonban és Párizsban tölti. A jelentős (naplókat is tartalmazó) kéziratos hagyatékára és publikált életművére támaszkodó munka részletesen nyomon követi Ágoston Péter személyes életútját, politikai szerepvállalásait, valamint rekonstruálja szellemi-gondolkodói portréját is. Az árnyalt és aprólékos elemzés végeredménye összetett, ellentmondásoktól sem mentes személyiség, aki nem illeszkedik a megszokott, leegyszerűsítő sémákba. De éppen ezért alkalmas lehet arra, hogy rajta keresztül jobban megérthessük a kor értelmiségi dilemmáit, tétovaságait, tévedéseit, és többek között újragondoljuk a Tanácsköztársaságban részt vevő szociáldemokraták szerepét. A forrás- és irodalomjegyzékkel záruló kötet elsősorban a szakemberekhez szól. "www.kello.hu minden jog fenntartva"


Tartalom

...
Mit jelent a "progresszió"? Kalandozások 50-59. [Ágoston Péter szabadkőműves írásainak elemzése]
...

2006. június 1., csütörtök

Miskolczy Ambrus: A modern magyar demokratikus kultúra "eredeti jellegzetességeiről"

Miskolczy Ambrus: A modern magyar demokratikus kultúra "eredeti jellegzetességeiről"

Napvilág Kiadó, Budapest, 2006, 151 oldal

A modern demokrácia, mint a nyugati kultúra alapvetése évezredes fejlődés eredménye. A demokratikus kultúra "magába foglalja mindazt, amit a felvilágosodás és a romantika, a liberalizmus és a demokratizmus jelentett, pontosabban mindebből az egyenlőségre való törekvés" - olvashatjuk a szerző előszavában. Miskolczy Ambrus újabb kötetében a modern magyar demokratikus kultúra eredeti sajátosságait kívánja feltárni. Elsőként a felvilágosodás és a liberalizmus viszonyát elemzi a 18-19. század fordulójának hazai politikai és kulturális miliőjében. Részletesen kitér arra a - magyar történetírásban vitatott - témára, hogy létezik-e folytonosság az 1790-es évek és az 1830-as évek reformtörekvései között. Ezt követően a titkostársasági demokratikus kultúráról, s a magyar szabadkőművességről olvashatunk, s betekintést nyerhetünk az ún. magántársasági demokratikus kultúrába, melynek révén a felvilágosodás szelleme és eszmeisége családi, baráti körökben, iskolákban, egyházközségekben és művelődési társaságokban élt tovább. Megtudhatjuk azt is, miként létezett a korban egymás mellett a nacionalizmus, a romantika és a liberalizmus. A demokratikus kultúra és a rendiség című fejezetben a tömegek és az elit viszonya, a francia modell és a magyar valóság közti különbség, illetve a magyar demokratikus kultúra ellentmondásossága kerül kifejtésre, kiegészítve a korabeli rendhagyó nemzetiségpolitikát elemző kitekintéssel. Ez utóbbi téma kapcsán végül az 1850-es évek magyar-román dialógusáról, illetve a magyar demokratikus kultúra lehetőségeiről tájékozódhatunk. A lábjegyzetekkel ellátott kötetet névmutató zárja.


Cím: A modern magyar demokratikus kultúra "eredeti jellegzetességeiről"
Alcím: 1790-1849
Szerző: Miskolczy Ambrus (1947-)
Nyelv: Magyar
Tárgyszó: politikai filozófia
demokrácia
Magyarország
18-19. század
ISBN: 963-9350-98-2
ETO: 321.01(439)
321.7(439)"179/1849"
Kiadás: Budapest,Napvilág,2006
Egyéb: 151 p.
21 cm

Népszerű könyvek

Blogarchívum