Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása
Heraldika, Budapest, 2003.
Magyarországon is, mint minden más országban évszázadok óta kiterjedt besúgói hálózat működött. Korszakonként változott, hogy kiket figyeltek meg, miért, hogyan és főleg milyen következményekkel. A szabadkőművesek minden esetben hozzátartoztak a megfigyeltek csoportjához.
Berényi Zsuzsanna Ágnes a szabadkőművesség szakavatott kutatója a Történeti Hivatalban bukkant rá egy igen „izgalmas” iratcsomóra amely a szegedi szabadkőműves Dr. Csongor Győző orvos és az „Árpád a testvériséghez” páholy tevékenységének megfigyelési iratait tartalmazta. E kötet magyarázó szövegekkel ellátva tartalmazza az iratokat, amelyek bepillantást engednek a besúgók módszereibe. Ez az iratanyag példa arra a kiszolgáltatottságra, amellyel a hatalom által kiválasztott „megbízhatatlan”-nak minősített célszemélyeknek szembesülnie kellett.
Előszó
Régóta tudjuk, hogy más országokhoz hasonlóan Magyarországon is évszázadok óta kiterjedt besúgói hálózat működött. Korszakonként változott, hogy kiket figyeltek meg, miért, hogyan és főleg milyen következményekkel. A szabadkőművesek csaknem minden esetben hozzátartoztak a megfigyeltek csoportjához. Minden önkényuralmi rendszer szemében szálka volt szabad gondolkozásuk, függetlenségük, önállóságuk. Az egyes páholyokról készült megfigyelésekről a Magyar Országos Levéltár gazdag iratanyaggal rendelkezik a XX. századból. Ezt tettem közzé 2001. júniusában a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával a Magyar Országos Levéltár kiadásában. "Iratok a magyar szabadkőművesség történetéhez, 1918-1950" címen.
Tartalom
Bevezető 3
Történelmi előzmények 5
A szegedi szabadkőművesség általános története 6
A BM III/III. osztályának néhány módszere 28
A betiltott szegedi szabadkőművesség megfigyelése 34
Szeged szürke eminenciása 94
Kapcsolat a szegedi és a torontói magyar szabadkőművesség között 255
Időrendi táblázat a szabadkőművességhez 274
A magyar szabadkőművesség történetének néhány állomása 287
Időrendi táblázatokhoz tartozó források 306
Jegyzetek 308
A felhasznált irodalomjegyzék 311
A Könyvtárellátó recenziója:
A szerző kötetében a szegedi szabadkőműves páholy történetét, ezen belül is elsősorban a múlt század második felének illegalitási időszakát kívánja felvázolni a Történeti Hivatalban fennmaradt megfigyelési iratok felhasználásával. Elsőként a szegedi páholy 1870-es megalapítását és későbbi tevékenységét dokumentáló iratok kerülnek ismertetésre, elsősorban a többszöri betiltás és törvényen kívül helyezés időszakaiban készült titkosszolgálati megfigyelések és a besúgói jelentések alapján. A kötet második felében a II. világháborút követő időszak egyik szegedi szabadkőműves vezéregyénisége, Csongor Győző életéről, tevékenységéről készült, a 70-es évekig vezetett akták tartalma kerül bemutatásra. A dokumentumok és magánlevelek szövegeit a szerző kommentárjai mellett fekete-fehér megfigyelési fotók, iratok, akták másolatai és mikrofilmre vett 'bizonyítékok' kísérik. Ezek nem csupán szemléletesebbé teszik a kiadványt, de betekintést nyújtanak a nyomozati szervek, besúgók gondolkodásmódjába, módszereibe is. A szabadkőművesség általános és magyarországi történeti kronológiájával, irodalomjegyzékkel, jegyzetekkel és névmutatóval záródó kiadvány szakkönyvtárak és helytörténeti gyűjtemények mellett nagyobb közkönyvtárak részére is ajánlható.
Terjedelem: 314 oldal – ragasztókötéses
Kapcsolódik Péter László: Egy politikai nyomozóról című cikkéhez:
http://szkp4.blogspot.com/2005/01/peter-laszlo-egy-politikai-nyomozorol.html
Bejegyzések
