H. Balázs Éva - Krász Lilla - Kurucz György (szerk):
Hétköznapi élet a Habsburgok korábanCorvina Kiadó,
Budapest,
2007,
196 oldal
A H. Balázs Éva, Krász Lilla és Kurucz György történészek szerkesztésében készült kiadvány az 1740-től, Mária Terézia uralkodásának kezdetétől 1815-ig, a Szent Szövetség megalakulásáig tartó, mintegy nyolcvanéves korszak köznapi életét tekinti át.
A Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A legújabb kötet a Habsburgok uralkodásának felvilágosodás kori periódusával, illetve annak mindennapjaival foglalkozik. A H. Balázs Éva, Krász Lilla és Kurucz György történészek szerkesztésében készült kiadvány az 1740-től, Mária Terézia uralkodásának kezdetétől 1815-ig, a Szent Szövetség megalakulásáig tartó, mintegy nyolcvanéves korszak köznapi életét tekinti át, szemléletes képet nyújtva ezen időszak családi életéről, lakókörülményeiről, öltözködéséről és divatjáról, ételeiről-italairól, társadalmi rendjéről, kultúrájáról, szórakozási szokásairól, hitéletéről, munkakörülményeiről, hadseregéről, közlekedéséről és más egyéb témákról. A szöveget korabeli idézetek és mintegy 300, nagyrészt színes illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.
Tudományos képeskönyv a 18. század mindennapi életéről - multkor.hu
A hétköznapok forgatagáról írni - még ha a 18. századról van is szó - látszólag hálás feladat, azonban a szerteágazó ismeretanyag közérthető összefoglalása már nehézségekbe ütközhet. A Corvina Kiadó népszerű sorozatának újabb kötetében a feltételek remekül találkoztak: a mindennapi élet egy-egy szegmensét a korszak forrásaival naponta találkozó kutatók írták meg - rendkívül olvasmányos és érdekfeszítő stílusban.
A kötetben a mindennapi életet tíz nagyobb fejezet segítségével követhetjük nyomon. A szerkesztők szerencsére szélesen vették ezt a fogalmat, így gyakorlatilag a hétköznapok minden rétege a szemünk elé tárulhat. A fejezetek elején rövid tartalmi összefoglalást olvashatunk, amelyet egy-egy korabeli idézet tesz még érzékletesebbé. A képszerkesztők remek munkát végeztek, az illusztrációkat a témáknak megfelelően, alaposan válogatták össze. A kötet külcsíne (tördelés, tipográfia) elegáns, a könyvbe örömmel lapozhat bele az olvasó.
A kötet szerkezetét a 2006-ban elhunyt professzorasszony, H. Balázs Éva határozta meg. (A kötet szerzői közül többen a tanítványai voltak) Az időkereteket az 1740 és az 1815 évszámok fémjelzik: Mária Terézia trónra lépése a felvilágosult abszolutizmus kezdetét jelentette Magyarországon (is), míg a bécsi kongresszus egyrészt megpecsételte Napóleon sorsát, másrészt átalakította Európa rendszerét. A kötetben tárgyalt korszak rendkívül színes és pergő, a szerzők a történelmi folyamatok elemzésével nem maradnak adósak, ugyanakkor egy-egy általuk felidézett irodalmi alkotás, könyv, napló, levéltöredék teljesen más szempontra világít rá.
A társadalom alapját jelentő család a házasság megkötése után jöhetett létre. A frigy voltaképpen egy szerződést jelentett, amelyhez szükség volt a közvetlen felmenők, vagy rokonok beleegyezésére. A fejezetet író Krász Lilla minden fontos részletre kitért, így például a bábák szerepkörei mellett a szexualitást is taglalta, elismeréssel emlékezett meg Mária Terézia egészségügyi reformjairól. A 18. században a lakáskultúra is komoly változásokon ment át, a gazdagabb nemesek szívesen alkalmazták a francia vagy a bécsi mintát. A kerteket tudatosan megtervezték, "az ánglus módi" egyre inkább helyet követelt magának. A városok, falvak és tanyák világa más-más kihívást jelentett az ott lakók számára.
A külföldi hatások az öltözködésben kevésbé érhetők tetten. A magyaros divat népszerű volt, a nagyobb városok polgárai azonban a nyugati áramlatokat követték. A meghatározó ruhadarabokat minden társadalmi réteg hordta, ám a viseletnek olykor politikai töltete volt: II. József halála után a nemesség egy része még magyaros ruházatával is igyekezett hangsúlyozni az udvarral való szembenállását. A hétköznapi élet tárgyalása elképzelhetetlen az ételek és italok bemutatása nélkül. Balázs György és Kurucz György ebben segít az olvasók segítségére. (A remek receptek miatt éhgyomorra nem ajánlott böngészni.)
A társadalom és a társadalmi rend szókapcsolatok első hallásra kissé száraz tartalmat sejtetnek, de jelen esetben nem erről van szó. Az udvar szempontját figyelembe vevő megközelítés remek lehetőségnek bizonyult. Megismerhetjük a főbb szereplőket, Soós István írásának köszönhetően közel kerül hozzánk a "gyanús" főherceg, József nádor alakja is. A kultúra és a szórakozás sokrétűsége jellemző volt a korszakra. Oktatásszervezés, könyvforgalmazás, tudós gyűjtemények, szabadkőműves páholyok jelentik a főbb kulcsfogalmakat. Kulcsár Krisztina találóan világított rá arra a játékszenvedélyre, amelyet a tiltások sem tudtak lelohasztani.
A hitélet és a vallásosság sokat változott. Mária Terézia 1777-ben a vallási türelmet még veszélyesnek tartotta, legalábbis ennek elvetését tanácsolta fiának, erről komoly viták alakultak ki köztük. A papi pálya egyfajta felemelkedést jelentett, a tanulás komoly erőfeszítést igényelt. A mindennapi élet szerves része a munka, ennek megfelelően a dologidős tevékenységeket külön fejezet foglalta össze. Nem volt önálló magyar hadsereg, ugyanakkor magyar katonák Európa szinte minden frontján harcoltak, életük egyáltalán nem tekinthető "gyöngy" életnek. A 18. században egyre nagyobb számú magyar és külföldi utazó kezdte felfedezni Magyarországot. A vállalkozások azonban időnként felértek egy kalandtúrával, mivel szembe kellett nézniük a rossz utakkal és a haramiákkal.
A kötet végén időrendi áttekintés és tárgymutató található. A további tájékozódást 4 oldalas bibliográfia segíti.
Bejegyzések
