Dömötör Gábor: A holdleány álma - Építészet és műemlékvédelem

Dömötör Gábor: A holdleány álma - Építészet és műemlékvédelem

Életjel, Szabadka, 2011., 132 oldal

ISBN: 978-86-87613-19-5

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

[A jeles szerző hol Demeter, hol meg Dömötör néven publikál, blogján a Demeter (Dömötör) Gábor név szerepel.]

Az olvasóközönség egy építészettel és műemlékvédelemmel foglalkozó kötettel gazdagodott: Dömötör Gábor több évtizeden át írt, zömében Szabadka építészetével foglalkozó tanulmányait gyűjti egybe. A szerző láthatóan járatos a szakmában, szakirodalomban egyaránt, így – felkészültségéből adódóan – kulcsfontosságú kérdéseket tehet fel: mit?, mikor? (pontosabban mióta nem)?, miért?, hogyan? A könyv, laza egymásutániságban, egy jól körülhatárolható tematikai ív mentén rövid esettanulmányokat tartalmaz a szabadkai szabadkőműves páholy néhai székházáról, az új városházáról, a Reichle-palotáról vagy a Bagolyvárról. Emellett több, inkább műszaki jellegű beszámolót találatunk a különféle észak-bácskai épületfelújításokról, például a szabadkai zsinagóga, a zentai Royal-szálló vagy a horgosi Kárász-kastély esetét illetőleg.

Forrás: http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-10-10_A_holdleany_alma.xhtml

---

A Könyvtárellátó recenziója:


A küllemében is szép könyv Dömötör Gábor vajdasági műemlékvédelmi szakember válogatott írásait gyűjti össze, rajtuk keresztül bepillanthatunk a régió műemlékvédelmének közelmúltjába és jelenébe, miközben egy elkötelezett és lelkiismeretes alkotó gondolatait is megismerhetjük. Az elismert szakember többek között rész vett a szabadkai zsinagóga és a város más szép szecessziós épületeinek felújításában, de neki köszönhető a zentai Royal Szálló szintén szecessziós homlokzatának helyreállítása is. A írások egyrészt a konkrét felújításokhoz, rekonstrukciókhoz kapcsolódnak, másrészt terveket és nagyobb ívű koncepciókat mutatnak be, amelyekből egy összetett alkotó arcéle rajzolódik ki, aki nemcsak képzett mérnök, hanem egyben művész, kíváncsi filosz és elkötelezett lokálpatrióta. Olvashatunk Szabadka múltszázadfordulós urbanisztikai fejlődését elemző tanulmányt, a zentai történelmi városmagot kultúrtörténeti téregyüttesként kezelő koncepciót, de megismerhetjük az 1944 októberében meggyilkolt helybeli magyarok és németek tömegsírja fölé elképzelt bajmoki emlékkápolna terveit is. A kötet gazdag képanyaga archív és színes fotókból, látványtervekből, vázlatokból és a szerző finom vonalú rajzaiból áll össze. Az irodalomjegyzékkel kiegészített kiadvány jó szívvel ajánlható a műemlékvédelem kérdései iránt érdeklődő olvasóknak

---

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2006/12/demeter-gabor-paholyhaz-tortenete.html

Kapcsolódó recenzió: http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-10-10_A_holdleany_alma.xhtml

Interjú a szerzővel: http://www.hetnap.rs/uj/cikk.php?id_cl=25044

A Pannon TV riportja: http://www.youtube.com/watch?v=5sz77bhoSYk&feature=player_embedded

Abafi Lajos: A szabadkőművesség és az uralkodóház

Abafi Lajos: A szabadkőművesség és az uralkodóház

Hermit Könyvkiadó, [Miskolc], 2011, 81 oldal
ISBN: 9786155032066

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A szabadkőművességhez nemcsak olyan szellemi hősök, mint Goethe, Voltaire, Franklin, Lessing, Puskin, Wieland és Kazinczy, nemcsak művészek mint Mozart és Hayden, nemcsak hősök mint Washington, Lafayette és Poniatovsky, nemcsak államférfiak mint Kaunitz, Pálffy Károly és Széchenyi Ferenc tartoztak, hanem fejedelmek is, mint nagy Frigyes porosz király, I. Vilmos német császár, a svéd és szász királyok, valamint braunschweigi, hesseni és angol fejedelmek és hercegek stb.

A 18. századi hazai szabadkőművesség legfáradhatatlanabb kutatója volt Abafi Lajos. Miután lehetőséget kapott arra, hogy a dégi Festetics-kastély levéltárának szabadkőműves anyagát feldolgozza, megírta a Habsburg-monarchiabeli és a magyarországi szabadkőművesség kezdeti, 18. századi fénykorának történetét. Túlnyomórészt e kutatásain alapul a jelen kis műve is, amelyben a Habsburg uralkodók és a páholyok kapcsolatrendszerét mutatja be számos forrást idézve.

A Könyvtárellátó recenziója:

A 18. századi hazai szabadkőművesség legfáradhatatlanabb kutatója volt Abafi Lajos. Miután lehetőséget kapott arra, hogy a dégi Festetics-kastély levéltárának szabadkőműves anyagát feldolgozza, megírta a Habsburg-monarchiabeli és a magyarországi szabadkőművesség kezdeti, 18. századi fénykorának történetét. Túlnyomórészt e kutatásain alapul a jelen kis műve is, amelyben a Habsburg uralkodók és a páholyok kapcsolatrendszerét mutatja be számos forrást idézve. E kérdéskör bonyolultságát mutatja, hogy bár a felvilágosult abszolutizmus törekvései több helyen találkoztak a szabadkőművesség eszméivel, a katolikus Habsburgok mindig rajta tartották gyanakvó tekintetüket a páholyokon. A pápai átkot tartalmazó 1738-as bullát pl. a birodalomban nem hirdették ki (így nem is volt érvényes a kánonjog szerint), mivel Mária Terézia férjét, Ferenc császárt is érintette volna. II. József részben támaszkodott a jozefinista kőművesekre, másrészt szigorúan korlátozta működésüket, míg II. Ferenc, a Martinovics-összeesküvés után (a páholyok vélt, illetve részint valós érintettsége miatt) 1795-ben betiltotta működésüket. Abafi munkáját így summázza könyve utolsó mondatában: "Az idők szelleme () fényesen igazolta, hogy az a fejedelem uralkodik legszerencsésebben, a kit szabad és művelt nemzet szeretete vesz körül, mint a mesebeli tündérkirályt a gyémánt bástya." A témakör iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlható a kiadvány igen alacsony könyvészeti színvonala ellenére.


Az eredeti kiadás: http://szkp2.blogspot.com/1970/01/abafi-lajos-szabadkomuvesseg-es-az.html

Az eredeti kiadás olvasható: http://mtdaportal.extra.hu/books/abafi_lajos_a_szabadkomuvesseg_es_az_uralkodohaz.pdf

Abafi Lajos - A szabadkőművesség és az uralkodóház

Szilágyi Szabolcs: Visszapillantó tükör 3. kötet

Szilágyi Szabolcs: Visszapillantó tükör 3. kötet

Szerzői e-könyv, , 2011, 252 oldal


Olvasható: http://mek-oszk.uz.ua/09400/09481/index.phtml


Tartalom

...
13. BEKÖTÖTT SZEMMEL – KENDŐZETLENÜL (1994 - 2010) 152-176.
...

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos személyiségek

Steiger-Moser, Susanna (szerk.): Frei-Maurer-Arbeit: Von Liszt bis Sinowatz

Steiger-Moser, Susanna (szerk.): Frei-Maurer-Arbeit: Von Liszt bis Sinowatz

Museum für Baukultur (MUBA), Neutal, 2011, 88 oldal



Kapcsolódó kiállítás: http://szkp1.blogspot.com/2011/05/kiallitas-szabad-komuves-munka-liszttol.html

Beszámoló a kiállításról: http://aprofan.blogspot.com/2011/06/szabad-komuves-munka-liszttol.html

Sárosdi Bence: Az áruló

Sárosdi Bence: Az áruló

Dekameron Könyvkiadó, Budapest, 2011, 160 oldal
ISBN: 9789639331686

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

Budapest, 1978 forró nyara… Dr. Rajcsányi Géza nyugdíjas és özvegy jogász egy kispesti presszóban megvitatja az argentínai foci VB eseményeit, Törőcsik és Nyilasi kiállításának körülményeit, majd hazamegy közeli otthonába. Másnap reggel fiatal, csinos nő csönget be hozzá: egy főhadnagy az állambiztonsági szolgálattól. A látogatás oka: Rajcsányi egyik közeli barátját meggyilkolták – elvágták a torkát… S hogy az üggyel miért az állambiztonság foglalkozik? Azért, mert Rajcsányi és barátai szabadkőművesek. A páholyok működését a Magyar Népköztársaság területén ugyan 1950-ben betiltották, ám a még élő és egyre öregebb tagok rendszeresen találkoznak az általuk változatlanul Newyork kávéházként emlegetett Hungária étteremben. Természetesen az állambiztonság valamelyest lanyhuló, de folyamatos figyelme mellett…

            Hogy van-e köze a gyilkosságnak a szabadkőművességhez, illetve bizonyos, 1956 őszén megtörtént eseményekhez, továbbá ki vezeti azt az újra és újra felbukkanó rejtélyes méregzöld Volkswagen Polót, sok egyéb mellett kiderül Sárosdi Bence regényéből, amely vérbeli „retrokrimi” mokkás pohárral, káderdűlővel, Trabant 601-gyel és kétlámpás Ladákkal!  

A Könyvtárellátó recenziója:

A regény 1978 forró nyarán játszódik, amikor egy ország figyeli a televízióból az argentin futballvébé eseményeit. Dr. Rajcsányi Géza nyugdíjas és özvegy jogász egy kispesti otthonához közeli eszpresszóban maga is együtt bosszankodik a többi vendéggel Törőcsik és Nyilasi kiállítása miatt. Hazatérve azonban újabb meglepetésben lesz része. Egy réges-régi barátja keresi fel, aki arról panaszkodik, hogy valaki zaklatja. E furcsa epizód akkor nyer jelentőséget, amikor rövidesen egy fiatal nyomozó hölgy keresi fel a nemzetbiztonságtól azzal, hogy barátját brutálisan meggyilkolták. De miért az állambiztonság foglalkozik az üggyel, és mi köze hozzá dr. Rajcsányinak? Nos, az idős jogász az 1950-ben betiltott magyar szabadkőművesek egyik vezető tagja, a meggyilkolt pedig testvére, egykori páholya tagja volt és a hatóság úgy sejti, az ügynek köze lehet a szervezethez, mely ekkor már csak a Hungária étterem, a volt New York kávéház egyik baráti asztaltársaságaként működik. A gyilkosság körülményeiből Rajcsányi számára világos: rituális üzenet rejlik a háttérben. A fiatal és jó szándékú nyomozó egyet s mást tud a szervezetről a régi akták nyomán, de nem eleget. Az idős jogász és társai beszámolóiból hamarosan egy idealista szervezet belső világa tárul az olvasó elé, és már csak annak kell utánajárni, hogy ki lehet a titokzatos, váratlan helyzetekben feltűnő zöld Volkswagen tulajdonosa, és hogy ki az áruló. Bár nem irodalmi színvonalú, de jó stílusban megírt, izgalmas krimi, melyből sok valóságos, tényszerű ismeret megtudható a szocializmus idején illegalitásban, baráti társaságok formájában működő szabadkőműves páholyokról.

Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010

Kiss Ernő szerk.: A világosság fiai II. Írások a 140 éves Árpád a Testvériséghez Szabadkőműves Páholy történetéből 1870-2010

Bába kiadó, Szeged, 2010, 128 oldal

ISBN: 978-963-9529-90-8

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

A kiadó ismertetője

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját.
A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól. A második rész sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról", a türelemről, a testvériségről és a családról.


A Könyvtárellátó recenziója

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a "profán" közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi "testvérek" (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról". Utóbbi írások némileg betekintést nyújtanak a szabadkőművesség mai helykeresésébe is. Az utolsó fejezet a társaság iránt netalán komolyabban érdeklődők számára fogalmaz meg általános gondolatokat arról, miként vélekedik a szabadkőművesség a családról, a türelemről, a testvériségről, mi a társaság viszonya valláshoz, politikához, és hogyan lehet csatlakozni. A néhány adattal záródó, szabadkőműves jelképekkel illusztrált, szép kiadvány minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlható.

Kelet 2011 / 1.

-: Kelet 2011 / 1.

Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, Budapest, 2011/1., 76 oldal

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalos lapja

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek

Tartalom


125 év - a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy vázlatos története 5

A debreceni Haladás páholy története (1875 - 1950) 61

Múltunk koronája - a székesfehérvári királyi bazilika (részletek) 69

A negyedik gyertya 77

Zen-e? 79