ISBN: 9789639971288
 |
| Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek |
Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka?
ABLONCZY BALÁZS könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencven éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat.
Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett történelem-francia szakon, ugyanitt szerezte doktori címét, és egykori iskolájában, a művelődéstörténeti tanszéken oktat. Tanult és kutatott Párizsban, Londonban, Berlinben. 2009-2010-ben a bloomingtoni Indiana University vendégtanára volt. Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története. Főszerkesztője a Kommentár című kéthavi folyóiratnak. Teleki Pálról szóló életrajza a 2005-ös év egyik legjobb társadalomtudományi kötete volt. Budapesten él, nős, két gyermek apja.
A Könyvtárellátó ismertetése
1920. június 4. - a trianoni békeszerződés aláírása. Egy történelmi esemény, egy
"hibás politikai stratégia mentén, és jelentős részben igazságtalanul" meghozott döntés, mely alapvetően változtatta meg hazánk történetét, s mind a mai napig folyamatosan viták tárgya, egy kibeszéletlen trauma a magyarság életében. S mint ilyen, telis-tele van a vele kapcsolatos közvélekedés tévedésekkel. Sokan azt sem tudják, mikor írták alá a szerződést, mely területeket csatolták el, vagy milyen egyéb kitételei voltak a szerződésnek. S rengeteg a gyakran összeesküvés-elméleteket is feltételező hipotézis? Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka? Ezekre a gyakran feltett kérdésekre keresi a választ a fiatal történész szerző, vagyis nem a puszta eseménytörténetről ír. Jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat. Az Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötet minden történelem iránt érdeklődő olvasó számára nyugodtan ajánlható.
Tartalom
...
Szabadkőművesek 97 - 112.
...
Ismertetések:
http://hetivalasz.hu/itthon/tevhitek-es-legendak-a-trianoni-bekeszerzodes-korul-29805/
http://index.hu/belfold/2010/06/04/trianon/
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése