Raffay Ernő:
Harcoló szabadkőművesség
Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság,
Budapest,
2011.,
298 oldal
ISBN: 9789638929143
Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen címmel október 24-én megjelent Raffay Ernő történész új könyve, amely újabb egyedi információkat közöl a titkosan működő szervezetről.
Szabadkőműves témakörben és a monarchiabeli Magyarország századforduló környéki történelmét tekintve is kiemelkedő jelentőségű kiadvány látott napvilágot, a magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakából ismerteket átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogyan alakul át az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így addig soha nem látott támadással próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.
Forrás:
http://tortenelemportal.hu/2011/10/harcolo-szabadkomuvesseg-megjelent-raffay-erno-uj-konyve/
Leírás: RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, 1948. -) jobboldali politikus és történész. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem - Kelet-Európa története szakon. 1977-1993-ig a JATE történész oktatója volt, (gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens). 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. Szakterülete Erdély és a román-magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története.
*
A magyar történelem XIX. század végi és XX.. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című 2011-ben kiadott új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet.
Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt.
Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában.
A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása. A benne foglalt ismeretanyag az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• A MAGYARORSZÁGI SZABADKŐMŰVESSÉG A 19 - 20. SZÁZAD FORDULÓJÁN: (A szervezet működése; A szabadkőművesség szerkezete, páholy- és taglétszáma; Szervezett akció a vallás és az egyházak ellen;)
• A RADIKÁLIS FORDULAT ELŐKÉSZÍTÉSE: (Magyarország helyzete, amelyben a változás elkezdődött; A radikális változások megindulása az egyes páholyokban; Az egyházpolitikai küzdelmek és a szabadkőművesség;)
• NAGYVÁRAD, A RADIKÁLIS SZABADKŐMŰVESSÉG BÖLCSŐJE: (A László király páholy megalapítása; A svéd és óporosz nagypáholyok ellen /Berkovits testvér zsidókérdést csinál, Méltó válasz Neuschlosz testvértől a vádaskodásokra/; A Romániából menekült zsidók megsegítése; A magyarországi társadalom gyökeres átalakításának tervezete /A Társadalmi program célrendszere, Viták és változások - a belső válság kezdete, Gelléri testvér a „felekezetieskedő hülyeség apostolairól”, A nagyváradi „ízléstelenség” a Szövetségtanács előtt/; Új nagyváradi harci módszer - a szabadkőműves vándorgyűlések; /„Gyűlölködő keresztények” és szerető szívű szabadkőművesek, Vándorgyűlések - harcoló szabadkőművesség a „katolikus butítás” ellen, Az első vándorgyűlés - harc a „klerikális vérivó szörnyeteg” ellen, Vita a vándorgyűlés körül, A vándorgyűlés eredménye - szabadkőműves diákotthon Győrben/;)
• A RADIKÁLIS SZABADKŐMŰVESSÉG TÚLSÚLYRA KERÜLÉSE: (Magyarország a 20. század elején; A szabadkőműves radikális célrendszer; A végrehajtó hatalom megszerzése: az általános, titkos választójog /„Nacionalista köpenybe bújt klerikalizmus”, avagy a nagyváradiak visszavágnak, „Sírjából is kikél az igazság” - a nagyváradi páholy a darabontkormány mellé áll, „A jó viszony megperzselése”, avagy a kassai Resurrexit páholy ellenáll, Az általános, titkos választójogért való harc és a nagyváradi páholy győzelme/; „Akié az iskola, azé a társadalom”: az oktatásügy szabadkőműves szemmel /1875, a kezdeti humanitárius elképzelések, Úr Jézus Krisztus, a „zsidóországi szabadkőművesek mestere”, „Felekezeti szellemű jogász ifjak az ultramontán bolthajtások alatt”, Samassa József egri érsek: szabadkőművesek az „alakoskodás alattomos útjain”, „Szabadkőművesi reakció és klerikális szabadkőművesség”, „Mi hazaáruló darabont kutyák, rossz erkölcsű zsidók, és elzsidósodott magyarok...”/;)
Forrás:
http://www.magyarmenedek.com/products/6668/Harcolo_szabadkomuvesseg_-_Raffay_Erno.htm
A Könyvtárellátó recenziója
Raffay Ernő már több munkájában is foglalkozott a dualista Magyarországon működő szabadkőművesek tevékenységével. Ebben a munkájában a nagyváradi László király páholyra helyezi a hangsúlyt, a levéltári források – pl. a nagypáholy levelezése – és a korabeli sajtó bőséges anyagából azokat az iratokat emelve ki, amelyek azt érzékeltetik: hogyan vált a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban az iskolai államosítást, földreformot, közjogi átalakítást sürgető, antiklerikális nagyváradi szellem hangadóvá a csendes többséggel szemben, konfrontálódva a szabadkőműves hagyományok szellemében a humanitárius kultúrmissziót hangsúlyozó páholyokkal és tekintélyes szabadkőműves vezetőkkel is. A forrásokból rengeteget idéző mű a korszak közéleti vitái iránt érdeklődők számára sok érdekességet nyújt, azonban túldimenzionálja a korban gyorsan asszimilálódó zsidóság szerepét, illetve a nagyváradi páholy (mára több vonatkozásban megvalósult) programjának tényleges hatását a korabeli társadalmi folyamatokra. Ugyanakkor bár a különféle dokumentumokban szereplő szabadkőműves fogalmakat a szerző értő módon feloldja a szövegben, a bennük szereplő – a maguk egészében föltehetően csak a „beavatottak” előtt érthető – gondolatokat, célokat és felmerülő vitákat (pl. a svéd és óporosz keresztény páholyokkal való kapcsolat megszakításának sürgetése) meglehetősen tendenciózusan kommentálja. A múlt századforduló hazai szabadkőműveseit megosztó belső törésvonalak és a korszak közéleti küzdelmei, a liberálisok és az egyház közötti "Kulturkampf iránt érdeklődők olvasmánya.
Kapcsolódó könyv:
http://szkp2.blogspot.com/2010/12/raffay-erno-szabadkomuvesek-trianon.html
Bejegyzések
