Raffay Ernő:
Szabadkőművesek Trianon előtt
Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság,
Budapest,
2010.,
254 oldal
ISBN: 9789638846631
A Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.
Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előttRaffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen.
A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.
Forrás:
http://tortenelemportal.hu/2010/12/szabadkomuvesek-trianon-elott-megjelent-raffay-erno-uj-konyve/
A Könyvtárellátó recenziója:
"Célom a pártatlan elemző munka elvégzése szigorúan a tények, a források alapján..." - olvasható a neves történész bevezetőjében, melyet a hazai szabadkőművesség 19. század végi, 20. század eleji politikai szerepéről szóló könyve elé írt. Az 1920-as betiltáskor lefoglalt hatalmas szabadkőműves levéltári anyagra támaszkodó elemzés célja: bizonyítani, hogy a trianoni országvesztés legfőbb okozói a páholyokban térnyerő radikálisok voltak. A szabadkőművesség két legfőbb ága, a filozofikusabb "angol" és a társadalmilag aktívabb "francia" páholyok Magyarországon egyedülálló módon egy közös nagypáholy alá sorakoztak az 1880-as években. Raffay a kiegyezést követően a párizsi Nagyoriens védnöksége alatt újjászervezett "franciákhoz" csatlakozó, magát "progresszívnek" nevező - szerinte inkább "agresszív" - csoport (főként a Jászi vezette és Adyt is befogadó Martinovics páholyban tömörülők) térnyerését vázolja. A történeti áttekintést követően a zárt, páholymunkákon elhangzott antiklerikális, sőt marxista előadásokat, a szabadkőművesség körüli 1910-1911-es parlamenti vitát, a korabeli konzervatív sajtóvisszhangot és egyes szabadkőművesek önkritikus nyilatkozatait elemezve jut arra a következtetésre, hogy e "harci élcsapat" tudatos frontot nyitott a keresztény Magyarország, valamint az egyház ellen és fordította a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt, ezáltal az egész hazai szabadkőművességet "az ország magyar népének legfontosabb stratégiai létérdekeivel" szembe. Így vált végül az ország szétdarabolásának okozójává. A könyv valódi erénye a számtalan korábban elzárt irat bőséges idézése, ám kifogásolható a szerző - célkitűzését megkérdőjelező - prekoncepciózus érvrendszere. Hogy a páholyoknak a valódi magyar progressziótól való "idegenségét" bizonyítsa, azt hangsúlyozza, hogy nagy reformkori politikusaink vonakodtak azokba belépni. Holott történelmi tény: 1795 óta hazánkban császári rendelet tiltotta működésüket! Még elgondolkodtatóbb, hogy a 21. század elején, az első demokratikus kormány egykori államtitkára az általános és titkos választójog követelését felforgatónak minősíti. Végül pedig a könyv minden erényét lerombolja a szerző alapkoncepciója, miszerint az egész história hátterében nem más áll, mint "a magyarországi régi, illetve az országba újabban bevándorló, zömmel galíciai... zsidóság többségbe jutása, főleg a fővárosi szabadkőműves páholyokban". Csakis az elfogulatlan és kellően tájékozott nagyközönségnek ajánlható a jegyzetekkel, névmutatóval és fekete-fehér képmelléklettel záródó, vitára késztető mű.
Kapcsolódó könyv:
http://szkp2.blogspot.com/2011/10/raffay-erno-harcolo-szabadkomuvesseg.html
Kapcsolódó programok:
http://szkp1.blogspot.com/2010/12/konyvbemutato-raffay-erno.html
http://szkp1.blogspot.com/2010/12/konyvbemutato-raffay-erno_08.html
http://szkp1.blogspot.com/2010/12/tv-echo-ejjeli-menedek-raffay-erno.html
Bejegyzések
