Michael Johnstone színes képekkel gazdagon illusztrált könyve a szabadkõmûvesség gyökereit, elterjedését, szerepét
vizsgálja.
A modernkori szabadkőművesség megalapítása 1717-re tehető, amikor négy vagy több páholy tagjai összegyűltek Londonban, és úgy döntöttek, létrehozzák a nagypáholyt. Meg is tették: Keresztelő Szent János napján, június 24-én a "Lúdhoz és rostélyhoz" címzett vendégfogadóban hatalmas lakomát csaptak, és megválasztották a nagymestert. Azóta jóformán a világ összes országában alakultak páholyok, és sok híres történelmi személyiség büszkélkedhet azzal, hogy tagja a szövetségnek.
A Könyvtárellátó ismertetése
Michael Johnstone a szabadkőművesség történetén kalauzolja végig az olvasót kiváló reprodukciók: színes festmények, régi metszetek, épületbelsők, címlapfotók kíséretében. A kötet, mely a mitikus kezdetektől a történelmi vonatkozásokon át a rítusok és a tanítások, valamint a női rendek bemutatásáig ível, kisebb hibái ellenére minden érdeklődő számára ajánlható. Különösen izgalmasak azok a fejezetek, amelyekben a középkori kőművesek páholyon belüli életét mutatja be, pl. bepillantást nyújt a regensburgi nagygyűlés rendelkezéseibe, sőt a híres Ősi Kötelmek szövegét egy oklevélmásolat formájában teljes egészében közli is. Szót ejt olyan nem jelentéktelen apróságokról is, mint a kövekbe vésett különféle kőművesjelek, a falépítők és a páholyon kívüli, ún. cowanek. Ír a szabadkőműves kifejezés különféle magyarázatairól, és foglalkozik a páholy eredeti jelentésével és későbbi használatával. Hosszasan foglalkozik a modern kori szabadkőművesség előzményeivel is (Ashmole és a skót, illetve az angliai nagypáholy), és bár nem hangsúlyozza, a társaság kontinentális elterjedése kapcsán kitér a francia maszonéria radikálisabb jellegzetességeire is (a Nagyoriensre és a körülötte kialakult szakadásra). Érdekesek és tartalmasak a jelképeket, illetve a páholymunkát bemutató részek is. A hazai olvasók számára szintén új lehet mindaz, amit Johnstone a világ különböző pontjaira átterjedő szabadkőművesség eltérő hagyományairól ír, különösen izgalmas az amerikai testvérek szerepének ecsetelése a bostoni teadélután eseményeiben. Erényei mellett sajnos hibái is számosak. Először is semmiféle hivatkozást, ajánlott bibliográfiát nem tartalmaz. Azután a rend mitikus előtörténete kapcsán kissé közhelyes filozófiatörténeti hátteret fest (Püthagorasz fiatal korától kezdve tanulmányozta a görög kultúrát, a szabadkőművesek lehetséges ősei közül talán a legromantikusabb életű férfiak... a Templomos Lovagok, a késő középkortól kezdődően a kabbalisták néven ismert férfiak varázslatok és anagrammák kiagyalásán és megfejtésén törték a fejüket). Egy-két történelmi pontatlanság is fölfedezhető. Hazánkkal kapcsolatban pl. azt írja a szerző, hogy bár 1794-ben betiltották a páholyokat, 1870-ben nagypáholy alakult. Nos, a szerző nyilvánvalóan nem tudja, hogy 1867 után Magyarország és Ausztria belügyei szétváltak, minálunk, a társországgal szemben, a kiegyezéskor engedélyezték működésüket, és már 1869-ben megalakult egy nagypáholy, egy másik 1870-ben, a kettő viszont csak 1886-ban egyesült. Mindeme erényekre és hiányosságokra figyelemmel érdemes ajánlani az érdeklődő nagyközönségnek
Eredeti cím : THE FREEMASONS - THE ILLUSTRATED BOOK OF AN ANCIENT BROTHERHOOD
Nyelv : magyar
EAN : 9789632480053
ISBN : 9632480053
Megjelenés : 2007.
Kötésmód : cérnafűzött kötött, védőborítóval
Oldalszám :
Méret [mm] : 175 x 240 x 21
Tömeg [g] : 880
Regisztrálás : 2007.10.04.
Ismertetés: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/204923
Mintaoldalak a könyvből: http://www.konyvnet.hu/konyv.php?mit=lapozzbele&melyik=mintaoldalak&sorszam=2&konyv_id=41149&kategoria_id=1740&knsid=HzplOow51Vbb7xLqR4CwZpTK4idAuRrLqg#nk
Bejegyzések
